OKTATÓI
PROFIL

Dr. Velkey György

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

​Dr. Velkey György László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Szociológiai Intézetében dolgozik egyetemi adjunktusként. Egyetemi tanulmányait is a Pázmányon végezte szociológia, valamint magyar nyelv- és irodalomtudomány szakokon, majd az Irodalomtudományi Doktori Iskolában szerzett PhD-fokozatot (2020) az 1960-as évek irodalmi nyilvánosságáról szóló értekezésével. Tanulmányai során nemzetközi tapasztalatokat is szerzett a római La Sapienza egyetemen, valamint Párizsban az Université Paris-Est Marne-la-Vallée és a Paris 8 egyetemeken.
​Az egyetemen számos elméleti és történeti szociológiai kurzust oktat, köztük a „Szociológiatörténet”, a „Társadalomelmélet”, a „Kutatási gyakorlat” és a „Társadalmi gondolkodás története” című szemináriumokat és előadásokat. A PPKE mellett szakmai pályafutása során vezette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tehetséggondozó programját, a Ludovika Collegiumot is, ezt követően Magyar Péter kabinetfőnöke lett.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 4 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 4 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 4 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 3 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Velkey György László közösségi oldala egy klasszikus politikai kampányoldal, egy vegytiszta pártpolitikai szócső. 

Saját önálló politikai arcél helyett láthatóan a pártelnökhöz való közelségével (kabinetfőnöki poszt, közös szelfik) próbál legitimációt szerezni.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Velkey nyilatkozatai nem egy független szakértőt, hanem egy pozícióhajhász politikai kalandort sejtetnek, aki a Kormány elitjéből érkezve most a „tisz(t)a hang” szerepében tetszeleg, miközben retorikája kimerül a pártközpont által diktált panelek ismételgetésében.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Oktatói tevékenysége során a tudományos objektivitás helyét gyakran átveszi a szubjektív politikai véleményformálás. Az előadások anyagába szőtt utalások nem a tananyag mélyítését szolgálják, hanem a hallgatók ideológiai befolyásolását. Ez a fajta „burkolt” kampánytevékenység sérti az egyetemi autonómia és a tanszabadság szellemiségét, mivel a hallgatók függőségi viszonyban vannak az osztályzatot adó tanárral.

Velkey mint oktató nem ismer határt a szakma és a politika között.

Értékelés: 4

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A légkörben állandóan jelen van a politikai szűrő. Velkey nem feltétlenül kiabálja bele a világba a pártpreferenciáját minden percben, de a hangsúlyai, az ironikus félmosolyai és a gúnyos kitérői félreérthetetlenné teszik a hallgatóság számára, hogy kit tart „vállalhatónak” és kit nem.

A légkör Velkey óráin messze áll az egyetemi semlegességtől. Inkább egy politikai klubdélután és egy szakmai előadás keveréke, ahol a tudományos alaposságot feláldozzák a meggyőzés és a politikai brandépítés oltárán.

Értékelés: 4

4. Hallgatói interakciók légköre

“Szakmailag rendben van, de a légkör néha fullasztó. Olyan, mintha egy politikai gyűlésen ülnél, nem egy előadáson. Ha nem bólogatsz a kormányellenes megjegyzéseire, vagy neadjisten más a véleményed, rögtön megkapod azt a lekezelő, ironikus nézést.” 

Értékelés: 4

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

A kötelező olvasmányai és a citációs adatai alapján Velkey György László egy „zárt körös” értelmiségi. A hallgatóitól elvárt irodalom és a saját hivatkozási hálója is azt igazolja, hogy nem a tudomány széles spektrumán mozog, hanem egy szűk politikai-ideológiai folyosón, ahol a hivatkozások nem a tudást, hanem a lojalitást mérik.

Értékelés: 3

Saját hivatkozások vizsgálata

Velkey György László publikációs jegyzéke egy „papíron létező” kutató képét mutatja. Tudományos munkássága súlytalan a szakmában, hivatkozásai pedig csak a saját véleménybuborékán belül értelmezhetőek. Úgy tűnik, a tudományos fokozatot és a publikációs listát is csak egyfajta „politikai belépőnek” használja, hogy elmondhassa: ő egy „szakértő értelmiségi”.

Értékelés: 3

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.