OKTATÓI
PROFIL

Dr. Schanda Balázs Tibor

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Schanda Balázs Tibor alkotmányjogász a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karán (JÁK) dolgozik, ahol egyetemi tanárként vezeti az Alkotmányjogi Tanszéket, emellett pedig a Törvényhozási és Jogharmonizációs Tanszék egyetemi tanára is.
​Tanulmányait a PPKE JÁK-on végezte, jogi diplomáját 1993-ban szerezte. A Kar munkatársa 1995 óta; tudományos fokozatát (PhD) 2003-ban, habilitációját 2010-ban szerezte meg. Alkotmányjog, egyházjog és a vallásszabadság joga a fő kutatási területei.
​Az egyetemi oktatásban az Alkotmányjog I-II. alapkurzusokon túl A vallásszabadság joga, Egyházjog, Közjogi Dogmatika és Választási Rendszerek és Jog című szemináriumokat oktatja. Az oktatói és kutatói munka mellett jelentős jogi szakmai tapasztalatot is felhalmozott: 2016. december 1-je óta az Alkotmánybíróság tagja. Korábban a Kúria elnökének tanácsadója, illetve miniszteri biztos volt.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató jelen van a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram), azonban a profiljai nem nyilvánosak.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Schanda Balázs médiaprofilja a „csendes tekintély” kategóriájába tartozik. Nyilatkozatai a szakmai hitelességet erősítik, és egy olyan oktatót mutatnak, aki számára a jogrendszer koherenciája és az erkölcsi alapok fontosabbak a pillanatnyi politikai népszerűségnél.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

A hallgatói visszajelzések alapján az egyetem egyik legmeghatározóbb és legelismertebb tanára. Bár nyilvános szerepvállalásai (korábbi alkotmánybírói tisztsége, dékáni múltja) miatt szorosan kötődik a közélethez, az egyetemi katedrán a tiszta szakmaiság és az emberközpontúság vezérli.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A hallgatói percepciók alapján Schanda Balázs egy „emberarcú professzor”, aki a legmagasabb szakmai színvonalat ötvözi a diákok iránti őszinte tisztelettel. A pázmányos hallgatók számára ő a garancia arra, hogy az alkotmányjog nem csak nehéz, de szép és értelmes tudomány is lehet.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Schanda professzor a Pázmány jogi karának egyik legmeghatározóbb alakja. Oktatói stílusát a szakmai alázat és a hallgatóközpontúság jellemzi; óráin a politika helyett a jogdogmatikai precizitás és az emberség dominál. Bár hatalmas tudású alkotmányjogász, közvetlensége és segítőkészsége miatt a diákok körében rendkívül népszerű.

„A Pázmány legemberségesebb oktatója.”

„Szakmailag zseniális, vizsgán pedig végtelenül korrekt és jóindulatú.”

„Nála büszkeség pázmányosnak lenni.”

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Kötelező irodalmai a minőségi jogászképzés garanciái, citációs profilja pedig megerősíti, hogy ő a magyar közjog egyik legfontosabb hivatkozási pontja. Hivatkozási variabilitása igazolja, hogy gondolatai a tiszta dogmatikától a társadalompolitikai kérdésekig mindenhol relevánsak. Az általa jegyzett vagy szerkesztett tankönyvek (pl. Alkotmányjog – Alapjogok, Magyar államjog) híresek a logikai tisztaságukról. Munkásságára nemcsak jogászok, hanem történészek, teológusok és szociológusok is gyakran hivatkoznak.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációs listája és hivatkozási hálója a magyar jogtudomány egyik legstabilabb és legmértékadóbb oszlopa. Véleményem szerint munkássága nem csupán mennyiségi, hanem módszertani szempontból is példaértékű. Publikációi minden joghallgató és gyakorló jogász számára a „tiszta forrást” jelentik.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.