OKTATÓI
PROFIL

Dr. Radetzky András

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Radetzky András egyetemi docens, a hazai médiaszakma elismert alakja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének oktatója. Felsőfokú tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen (JPTE) végezte, ahol 1997-ben szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakos középiskolai tanári diplomát. Ezt követően újságírói szakképesítést is szerzett, majd tudományos pályáját a Budapesti Corvinus Egyetemen folytatta, ahol 2012-ben PhD-fokozatot szerzett (disszertációjának témája a helyi rádiózás volt).
Szakmai életútja egyedülálló ötvözete az elméleti tudásnak és a gyakorlati médiavezetésnek. Egyetemi oktatói munkája mellett hosszú ideig volt a fehérvári Vörösmarty Rádió főszerkesztője, majd a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyetteseként és a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnökeként dolgozott. Kutatási területei közé tartozik a rádiós piac szerkezete, a médiajog, valamint a modern hírközlés etikai kérdései.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. Radetzky András Facebook-oldalának elemzése alapján a politikai részrehajlás nem tapasztalható, profilja szinte kizárólag a szakmai-közéleti kategóriába sorolható.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiamegjelenéseit és nyilatkozatait vizsgálva egy olyan szakember képe rajzolódik ki, akinek pályafutása és megnyilvánulásai szorosan összefonódnak a médiagazdaságtannal, a rádiózással és a kereszténydemokrata értékrenddel.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Radetzky egy realista, tekintélyelvű, de a szakmai igazságok mellett elkötelezett oktató. Az órái azoknak a hallgatóknak a leghasznosabbak, akik a média és a politika világában nem csak túlélők, hanem tudatos szereplők akarnak lenni.
Nem fél a megosztó témáktól, és a tananyagot a legfrissebb hírekkel teszi élővé. Ezzel egyfajta politikai elemzői légkört teremt a tanteremben.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Radetzky hallgatói megítélése a „tapasztalt stratéga” és a „fegyelmezett tekintély” képére épül. A hallgatók szemében ő az az oktató, aki nemcsak tanítja a médiát és a politikát, hanem aktív alakítója is volt (vagy jelenleg is az) ezen folyamatoknak.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

Óráin a légkör fegyelmezett, intellektuálisan igényes és reálpolitikai. Nem az érzelmi bevonódásra, hanem a hidegfejű elemzésre épít. Ez a légkör kiválóan alkalmas arra, hogy a hallgatók megtanulják: a média és a politika világa nem érzelmi kérdés, hanem stratégia és kommunikációs hadviselés.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Tudományos és oktatói profilja a médiagazdaságtan, a politikai kommunikáció és a rádiós szakma metszetében helyezkedik el. Olvasmánylistái és hivatkozási hálója híven tükrözik azt a „technokrata-konzervatív” szemléletet, amely a gyakorlati piaci folyamatokat elméleti keretbe, gyakran kereszténydemokrata értékrendbe ágyazza.

Kötelező olvasmányok

-Gálik Mihály – Befort Csaba: Médiagazdaságtan
-Sükösd Miklós – Csermely Ákos (szerk.): A média jövője

Ajánlott olvasmányok

-Radetzky András: Helyi rádiók Magyarországon
-Alvin Toffler: Hatalomváltás

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Radetzky András a „biztonsági játékos” a tudományban: nem akarja felforgatni a világot a publikációival, de amit leír, az szakmailag tűpontos és a gyakorlatban azonnal használható. Ő az az ember, akinek a hivatkozásai segítik a hallgatót, hogy ne vesszen el az elméletekben, hanem lássa a valóságot.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.