OKTATÓI
PROFIL

Dr. Rácz András

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Rácz András a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető szakértője. Ezt megelőzően a DGAP Biztonsági és Védelmi Programjában dolgozott. 2019 szeptemberétől 2020 decemberéig a Robert Bosch Közép- és Kelet-Európa, Oroszország és Közép-Ázsiai központjának vezető munkatársa volt.

Rácz korábban a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, az NKE munkatársa, valamint a Tallini Észt Külpolitikai Intézet nem rezidens tudományos munkatársa volt. 2014 és 2016 között a Helsinkiben működő Finn Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa volt. Ezt megelőzően az egykori Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársaként, valamint a washingtoni Német Marshall Alap Transzatlanti Akadémiáján vendégkutatóként dolgozott. Tagja volt a Volkswagen Alapítvány Európai Kül- és Biztonságpolitikai Tanulmányok (EFSPS) programjának is.

Rácz András jelenlegi tevékenysége alapján a TISZA Párt „szakértői holdudvarának” kulcsfigurája.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont 
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 3 pont 
4. Hallgatói interakciók légköre: 4 pont 
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 3 pont 

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Rácz András egy olyan oktató, aki a háborús helyzetet és szakértői státuszát kihasználva épített ki magának politikai hatalmi pozíciót. A hallgatók és a követők számára nem egy objektív elemzőt, hanem egy elkötelezett politikai harcost jelenít meg, aki a tudományt és az egyetemi infrastruktúrát eszközként használja saját, a kormánnyal szembeni ideológiai hadjáratához.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Online nyilatkozatai egy átpolitizált szakértő képét vetítik előre, aki a háborús krízist ugródeszkának használja fel ahhoz, hogy a tudományos közegből kilépve a politikai színtér aktív, konfrontatív szereplőjévé váljon. Megszólalásai nem a megértést segítik, hanem mélyítik a politikai árkokat, miközben a szakmaiság látszatával próbálja legitimálni egyoldalú politikai üzeneteit.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadások során a klasszikus, tényalapú ismeretátadást gyakran felváltja egyfajta normatív politikai nevelés. Rácz oktatói stílusa a szofisztikált retorika eszközeivel él: nem feltétlenül használ direkt pártpolitikai szlogeneket. A hallgatókban sokszor azt az illúziót kelti, hogy tudományos igazságokat hallanak, miközben valójában egy erősen szelektált, ideológiailag előszűrt narratíva részeseivé válnak.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Rácz András előadásainak légköre terhes és egyoldalú. A hallgatók irányába tanúsított szakmai gőg egy olyan mérgező elegyet alkot, amelyben a tudomány csak mellékszereplő a politikai véleményvezérség mögött. A légkör nem az építő vitát, hanem a feltétlen lojalitást és a kormánygyűlölet közös rituáléját szolgálja.

Értékelés: 3

4. Hallgatói interakciók légköre

„Hát, figyelj, az elején még azt hittem, hogy tényleg tanulunk valamit a biztonságpolitikáról, de az órák fele azzal megy el, hogy a kormányt szidja. Nem is akárhogy. Néha olyan stílusban nyomja, hogy konkrétan kényelmetlenül érzem magam a padban. Ha nem azt mondod, amit hallani akar, vagy netán megemlítesz egy másik nézőpontot, úgy leolt a többiek előtt, mint egy kisiskolást. Szerinte aki nem ért vele egyet, az vagy hülye, vagy fizetett orosz ügynök. Ez nem oktatás, ez egy egyoldalú politikai mészárlás.”

Értékelés: 4

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Rácz András kurzusainak kötelező irodalma és tudományos hivatkozási hálója (citációs variabilitása) egy olyan zárt rendszert alkot, amelyben a tudomány nem a valóság sokszínű feltárását, hanem egy meghatározott politikai doktrína sulykolását szolgálja.

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Az oktató tudományos portfólióját – a publikációs listáját és a hivatkozási hálóját – vizsgálva egy olyan kép rajzolódik ki, ahol a szakmai tevékenység és a politikai megmondóemberi szerep teljesen eggyé vált. A „nyers” kritikai elemzés szerint a tudományos munka nála sokszor csak a politikai aktivizmus „akadémiai legalizálására” szolgál.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.