OKTATÓI
PROFIL

 Dr. Mérő László

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Mérő László matematikus, pszichológus és publicista, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának, azon belül a Pszichológiai Intézet, Affektív Pszichológia Tanszékének professor emeritusa.
​Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 1974-ben szerzett matematikus diplomát. Ezt követően, 1980-ban a műszaki tudományok kandidátusa (C.Sc.) fokozatot szerezte meg.
​1974-től kezdődően tíz éven át az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében dolgozott, ahol a mesterséges intelligencia és a számítógépes látás területén folytatott kutatásokban vett részt. 1984-ben kezdte meg egyetemi pályafutását az ELTE-n, ahol a Kísérleti Pszichológiai Tanszéken volt docens. Később, 2005-től egyetemi tanárként dolgozott a Pszichológiai Intézet Gazdaság- és Döntéspszichológiai Szakcsoportjában. Szakmai tapasztalata kiterjed több mint tíz hazai és külföldi egyetemre, többek között 2007-től a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen is professzorként oktatott.
​Oktatói munkájában Dr. Mérő László olyan politikatudományi kurzusokat oktat, mint a Gazdaságpszichológia, a Játékelmélet, valamint a Logika és intuíció és az Emberi gondolkodás témaköröket. Főbb kutatási területei közé tartozik a gazdaságpszichológia, a döntési folyamatok elemzése, a játékelmélet és a memetika.
​Oktatói tevékenysége mellett jelentős ismeretterjesztő munkásságot is kifejt. Könyvei – mint például az Észjárások, az Új észjárások, vagy A csodák logikája – nemzetközi ismertségre tettek szert, és számos nyelvre lefordították őket. Emellett publicistaként (korábban a Magyar Narancs, majd a HVG kolumnistájaként) is tevékenykedett.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 3 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 3 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 3 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Mérő László Facebook-oldala és közéleti szerepe egy intellektuálisan csomagolt, de határozottan irányított világképet közvetít. Kritikája bár elegáns és logikusnak tűnik, gyakran elnyomja a valódi politikai vitát azzal, hogy a saját nézőpontját a „tudomány” vagy a „matematika” egyedüli igazságaként tünteti fel, miközben megmarad a biztonságos, kormánykritikus értelmiségi buborékban.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Mérő László online fellelhető nyilatkozatai – legyen szó interjúkról, podcastokról vagy publicisztikákról – egy sajátos „tudományos felsőbbrendűség” és egy burkolt politikai elkötelezettség kettősségét tükrözik. Bár stílusa mindig professzorosan higgadt, a tartalom kritikai elemzése rávilágít arra, hogy szakértői tekintélyét gyakran politikai narratívák erősítésére használja.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Mérő László egyetemi oktatói karaktere – a pszichológia és a matematika határterületein mozogva – egy olyan szellemi környezetet teremt, ahol a tudományos absztrakció és az aktuálpolitikai kiszólások észrevétlenül fonódnak össze. Előadásai során a „józan ész” és a „logika” nevében tesz olyan megjegyzéseket, amelyek egy meghatározott politikai-világnézeti irányba terelik a hallgatóságot.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Mérő László óráinak légköre sziporkázóan okos, de intellektuálisan zárt. Egyfajta „elitklub” érzését kelti, ahol a hallgatók a „józan ész” nevében kapnak egy mérsékelten egyoldalú, kormánykritikus és technokrata világképet. A légkör nem a politikai pluralizmust erősíti, hanem azt a meggyőződést, hogy a világ és a politika matematikai egyenletekkel leírható, és aki a számítás végén más eredményt kap, az egyszerűen hibázott.

Értékelés: 3

4. Hallgatói interakciók légköre

„Szuper élmény hallgatni, de vizsgán azért észnél kell lenni. Nem azt várja vissza, amit a könyvben leírt, hanem hogy értsd a gondolkodásmódját. Ha beleállsz egy vitába, és logikusan érvelsz, azt nagyon tiszteli – még akkor is, ha más a politikai véleményed. De vigyázni kell: ha érzelmi alapon próbálsz érvelni, vagy nem látod át a modellt, amin belül mozog, akkor hamar lemos a pályáról a rutinjával és az ironikus stílusával.”

Értékelés: 3

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Mérő László olvasmánylistái és citációs gyakorlata egy intellektuális zárt kört eredményeznek. A hallgatók egy rendkívül magas színvonalú, de alacsony variabilitású tudásanyagot kapnak, amelyben a hivatkozások nem a szakmai kételyt és a sokszínűséget, hanem egy meghatározott (mérsékelten egyoldalú) világkép tudományos legitimációját szolgálják.

Értékelés: 3

Saját hivatkozások vizsgálata

Mérő László publikációs tevékenysége és hivatkozási kultúrája a magyar tudományos és közéleti élet egyik legsajátosabb jelensége. Munkássága egyfajta „tudományos hibrid”, amelyben a matematikai precizitás találkozik a népszerűsítő pszichológiával és a szubjektív politikai elemzéssel.

Értékelés: 3

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.