Dr. Kutasi Gábor egyetemi docens, a közgazdaságtudományok doktora (PhD, Budapesti Corvinus Egyetem, 2008) és habilitált egyetemi doktor (dr. habil., Budapesti Corvinus Egyetem, 2016). Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közigazgatási és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének tanszékvezetője (2022-től), valamint a Versenyképességi és Gazdasági Kutatóintézetének intézetvezetője (2019-től). Korábban a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára volt 2002 és 2018 között (tanársegéd/adjunktus/docens a Világgazdasági és MNB tanszékeken). Volt a Magyar Nemzeti Bank Kutatási igazgatóságának munkatársa (2017-2018), a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutató munkatársa (2017-2018), a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási munkatársa (2015-2017), és az ICEG European Centre kutató munkatársa, projektmenedzsere (2007-2008). 2009-től rendszeres vendégoktató volt a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetemen, 2015-ben pedig vendégkutató és -oktató volt a Zeppelin Egyetemen. Oktatott tárgyai közé tartozik többek között a makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, közgazdaságtan, nemzetközi menedzsment, gazdaságpolitika, international political economy, komplex elemzés, költségvetési pénzügyek, monetáris pénzügyek és integrációgazdaságtan. Részt vett hazai és nemzetközi kutatási projektekben (pl. Horizon2020, Jean Monnet LLP, Visegrad Grant) és tagja kolumbiai, cseh, magyar Scopus rangsorolt folyóiratok szerkesztőbizottságának. Az MTA köztestületi tagja (IX. osztály, Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Bizottsága).
1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 2 pont 2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont 3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont 4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont 5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont
1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Nyilvános közösségimédia-felületek minősége
Kutasi Gábor egyetemen kívüli tevékenysége egy elkötelezett értelmiségi képe, aki nem fél politikai színezetet adni gazdasági megállapításainak. Bár elemzései adatokra épülnek, a csatornák, ahol megjelenik, és az általa használt retorika egyértelműen egy politikai tábor részévé teszik őt, ami távol áll a klasszikus értelemben vett, értéksemleges kutatói attitűdtől.
Értékelés: 2
Nyilvános médiamegjelenés minősége
Médiaprofilja egy intellektuális harcos képe, aki a gazdasági elemzést fegyverként használja a közéleti vitákban. Nyilatkozatai stabil támaszt nyújtanak a nemzeti-konzervatív irányvonalnak, és bár megmarad az akadémiai kereteken belül, témaválasztásai és következtetései alapján egyértelműen a politikai véleményformálók közé sorolható.
Értékelés: 2
2. Előadásmód vizsgálata
Kutasi Gábor egy karizmatikus, modern szemléletű oktató, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemiségéhez tökéletesen illeszkedik. Olyan tanár, aki nem fél a politikai és gazdasági kérdések metszetében mozogni, és aki a hallgatóitól is elvárja, hogy ne csak passzív befogadók, hanem a nemzeti stratégiai kérdésekben jártas, gondolkodó szereplők legyenek.
Értékelés: 2
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról
Kutasi Gábor a hallgatók számára az „ideális modern professzor”: hatalmas tudásanyaggal rendelkezik, jól ad elő, emberileg korrekt, és a tananyagon túlmutató, aktuális világképet közvetít. A „tökéletes értékelés” mögött az áll, hogy sikerül hidat képeznie a száraz közgazdasági elméletek és a vibráló politikai-gazdasági valóság között, mindezt úgy, hogy közben a diákok fejlődését tartja szem előtt.
Értékelés: 1
4. Hallgatói interakciók légköre
A hallgatói interakciók légköre nála a nyitottság és a szakmai fegyelem különleges elegye. A diákok szerint ez az a közeg, ahol valódi értelmiségi válik belőlük, mert az oktató nem csak tananyagot ad át, hanem egy olyan gondolkodásmódot és kommunikációs kultúrát, amelyben az érveknek súlya van, az emberi hangnem pedig alapvető.
Értékelés: 1
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata
Forráskezelése a hallgatók számára átlátható és inspiráló. Kötelező olvasmányai nem avultak el, citációs variabilitása pedig azt mutatja, hogy folyamatosan követi a nemzetközi trendeket, miközben azokat a hazai környezetre adaptálja. Ez a módszeresség az egyik kulcsa annak a „tökéletes értékelésnek”, amit a hallgatóktól kap, hiszen a diákok érzik, hogy az oktatójuk naprakész és széles látókörű forrásokból dolgozik.
Kötelező olvasmányok -N. Gregory Mankiw: Makrogazdaságtan -Kutasi Gábor: Államadósság-kezelés és fenntarthatóság
Ajánlott olvasmányok -Michael E. Porter: The Competitive Advantage of Nations -Chikán Attila: Versenyképesség
Értékelés: 1
Saját hivatkozások vizsgálata
Kutasi Gábor publikációi és hivatkozásai egy sikeres és integratív tudományos pályát mutatnak. Sikerének titka, hogy képes a legmagasabb tudományos elvárásoknak megfelelve olyan témákat kutatni, amelyek a mindennapi gazdaságpolitikában is relevánsak. Forráskezelése nem zárt, hanem párbeszédre kész, ami lehetővé teszi számára, hogy a magyar gazdaság sajátosságait nemzetközi kontextusban, hitelesen mutassa be.
Értékelés: 1
● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.
Pontozási módszertan Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata) 1 – egyáltalán nem, 5 – aktívan politizál
Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek) 1 – kiegyensúlyozott megjelenés, 5 – politikailag elfogult megjelenés.
● Előadásmód vizsgálata Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.
Pontozási módszertan Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük: Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során: 1 egyáltalán nem, 3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet, 5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.
Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.
● Hallgatói percepciók az elfogultságról Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.
Pontozási módszertan Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.
Az alábbi szempontot értékeljük: A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?
1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót 3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem 5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel
Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.
● Hallgatói interakciók légköre Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.
Pontozási módszertan Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése. Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán? 1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak 3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú 5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére
● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.
Pontozási módszertan Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata: 1 – több szempont megjelenik, 5 – elfogult.
Saját hivatkozások vizsgálata. 1 – több szempont megjelenik, 5 – elfogult.
