OKTATÓI
PROFIL

Dr. Jancsó András

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Jancsó András politológus, eszmetörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának oktatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Vallás és Társadalom Kutatóintézetének munkatársa. Tanulmányait a PPKE-n végezte, ahol 2014-ben szabad bölcsész (filozófia szakirány) BA-diplomát, majd 2016-ban politológia MA-diplomát szerzett. Tudományos pályafutása során kiemelkedő eredményeket ért el: 2017-ben az OTDK Társadalomtudományi szekciójában első helyezést szerzett.
Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának doktorjelöltje; kutatási területe Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) politikai gondolkodása, valamint a Katolikus Egyház 20. századi állam- és politikafelfogása. Az egyetemi oktatásban 2021 óta vesz részt aktívan a PPKE Politológia Tanszékén tanársegédként.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató közösségimédia-felületei (Facebook, Instagram) korlátozott hozzáférésűek, a nyilvánosság számára nem megtekinthetőek.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Jancsó András nyilatkozataiban „intellektuális értelemben politizál”. Számára a politika nem hatalmi technika, hanem a közjó szolgálatának és az emberi méltóság védelmének eszköze. Médiamegjelenései azok számára érdekesek, akik a napi hírek mögött rejlő filozófiai és vallási összefüggéseket keresik.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

A hallgatói visszajelzések alapján egy klasszikus műveltségű, precíz és rendkívül segítőkész tanár. Mivel kutatási területe a politikai filozófia és az eszmetörténet, előadásmódja is ehhez a mély, elméleti alapossághoz igazodik.
Azok a hallgatók kedvelik leginkább, akik értékelik a logikus levezetéseket és a támogató, mentoráló tanári attitűdöt.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hallgatói percepciója a bizalomra és a szakmai tiszteletre épül. A hallgatók nemcsak a tudása miatt kedvelik, hanem azért is, mert emberileg is példát mutat. A „fair tanár” prototípusaként él a diákok fejében, aki mellett a legnehezebb államelméleti tételek is megtanulhatónak tűnnek.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Jancsó András óráin és vizsgáin az interakciók légköre nyugodt, támogató és intellektuálisan stimuláló. Olyan környezetet teremt, ahol a hallgató nem fél a tévedéstől, mert tudja, hogy az oktató célja nem a hibáztatás, hanem a közös megértés. Ez a légkör nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Pázmányon a politikai eszmetörténet ne csak egy kötelező tárgy, hanem egy kedvelt diszciplína legyen.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Olvasmánylistái és hivatkozásai a „tudomány és hit” párbeszédét valósítják meg a politikatudomány nyelvén. Nemcsak tananyagot ad, hanem egy szellemi fundamentumot is. A hallgatók számára ez azért értékes, mert megtanulják, hogyan lehet egy évezredes tanítást érvényesen képviselni a modern tudományos diskurzusban.

Kötelező olvasmányok

-XIII. Leó pápa: Rerum novarum
-Barankovics István válogatott írásai

Ajánlott olvasmányok

-Robert Nisbet: Az óvatos konzervativizmus
-Schlett István: A magyar politikai gondolkodás története

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi a minőségi konzervatív tudományosság példái. Hivatkozásai nemcsak „díszítőelemek”, hanem egy-egy szellemi hagyomány (kereszténydemokrácia, politikai teológia) melletti tudatos elköteleződés jelei. Írásai alapművek mindazoknak, akik meg akarják érteni a katolikus egyház államfelfogásának intellektuális mélységeit.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.