OKTATÓI
PROFIL

Dr. Iván Kristóf

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

​Dr. Iván Kristóf a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) két különböző karán is aktív szerepet tölt be, ami tudományos sokoldalúságát mutatja. Egyetemi pozíciója az Információs Technológiai és Bionikai Karon (ITK) van, ahol a Biomikrofluidikai Laboratórium vezetőjeként dolgozik.
​Doktori fokozatát a PPKE Multidiszciplináris Műszaki Tudományok Doktori Iskolájában szerezte 2006-ban (ma: Roska Tamás Műszaki és Természettudományi Doktori Iskola), info-bionika területen. Posztdoktori kutatásait követően a mikrofluidikai kutatások felé fordult. Korábban, 2002-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) biomérnöki MSc diplomát szerzett.
​Főbb kutatási területe a mikrofluidika és a lab-on-a-chip eszközök fejlesztése, gyártása és tesztelése. Kutatócsoportjával innovatív megoldásokat nyújtanak az élelmiszerbiztonság, az orvosbiológiai diagnosztika és a részecske-elválasztási technológiák területén. Különös figyelmet fordítanak a digitális mikrofluidikai rendszerekre és az elektromosan változtatható nedvesítés elvén alapuló cseppmozgatási technikákra. Fulbright ösztöndíjas vendégkutatóként is dolgozott a területen az UC Berkeley-n (2011–2012).

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1,5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Iván Kristóf közösségimédia-jelenléte alapján nem folytat aktív politikai tevékenységet. Oldala egy elkötelezett tudós és oktató profilja, aki a technológiai fejlődést, a keresztény értékrendet és a tudományos ismeretterjesztést tartja fontosnak. Politikai szempontból a tevékenysége mérsékelt és szakmába ágyazott, ahol a politika csak a tudomány támogatásának és intézményi kereteinek szintjén jelenik meg.

Értékelés: 2

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiamegjelenései és nyilatkozatai egyértelműen a tudományos innováció, az oktatásfejlesztés és a technológia társadalmi felelősségvállalása köré épülnek. Megnyilvánulásait a szakmai hitelesség és a közösségi értékteremtés jellemzi, szigorúan elhatárolódva a napi politikai csatározásoktól.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Egyetemi előadásmódját és oktatói karakterét a modern mérnöki szemlélet, a hallgatóközpontúság és a tudományos szenvedély határozza meg.
Nála az egyetemi óra nem csupán kötelezettség, hanem inspiráló közeg, ahol a hallgatók valóban motiváltnak érzik magukat a fejlődésre.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Iván Kristóf hallgatói megítélése példaértékű. Egy olyan szakemberként él a hallgatók fejében, aki nemcsak átadja a tudást, hanem mentorálja is a diákjait. Karizmája, technológiai felkészültsége és emberséges hozzáállása miatt az egyetemi közösség egyik legmeghatározóbb és legkedveltebb alakja.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Az interakciók légköre feszültségmentes és motiváló. Képessége, hogy a magas szakmai elvárásokat közvetlen és emberséges stílussal ötvözze, olyan környezetet teremt, ahol a hallgatók maximálisan ki tudják bontakoztatni a képességeiket.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Forráskezelése és publikációs tevékenysége korszerű és alapos. A hallgatóknak kijelölt olvasmányai stabil alapokat adnak, citációs kultúrája pedig egy olyan kutatót mutat, aki otthonosan mozog a globális tudományos térben, és a bionikát valódi interdiszciplináris tudományként műveli. 

Kötelező olvasmányok 
-Brian W. Kernighan – Dennis M. Ritchie: A C programozási nyelv 
-Iván Kristóf: Jelfeldolgozás és orvosi képalkotás 

Ajánlott olvasmányok 
-Ian Goodfellow – Yoshua Bengio – Aaron Courville: Deep Learning 
-Tudományos közlemények a Cybathlon és bionikus segédeszközök témakörében

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai egy magas presztízsű, jövőorientált kutató-oktató képét mutatják. Munkássága azért kap kiemelkedő értékelést, mert képes a legelvontabb informatikai elméleteket a közvetlen társadalmi hasznossággal (pl. rehabilitációs technológiákkal) ötvözni. Publikációi a modern mérnöki gondolkodás és a humanitárius célok találkozásának kiváló példái.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.