OKTATÓI
PROFIL

Dr. Hadarics Márton

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

​Dr. Hadarics Márton habilitált egyetemi docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának Pszichológiai Intézetében dolgozik, a Szociálpszichológia Tanszék aktív oktatójaként és kutatójaként. Tanulmányait maga is az ELTE-n végezte, ahol 2006-tól folytatott doktori tanulmányokat a Pszichológiai Doktori Iskolában, és 2015-ben szerezte meg a PhD fokozatot pszichológiából. Ezt követően, 2023-ban sikeresen habilitált, elnyerve a Dr. habil. címet.
​Fő kutatási fókuszában a társadalmi csoportok közötti viszonyok dinamikája, az előítéletek keletkezése és fenntartása, valamint a média társadalomformáló szerepe áll. Ezen területeken végzett munkájának eredményeit számos nemzetközi és hazai publikációban tette közzé, többek között olyan rangos folyóiratokban, mint az EUROPEAN JOURNAL OF SOCIAL PSYCHOLOGY. Emellett aktív tagja a Társadalmi Csoportok és Média Kutatóműhelynek is. Tudományos tevékenysége mellett az oktatásban is jelentős szerepet vállal, segítve a hallgatókat a szociálpszichológia mélyebb megértésében. Közreműködött a DISC – A mindennapi kommunikáció és viselkedés titka című szakmai könyv megírásában is.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató közösségimédia-profilja (Facebook) nem nyilvános.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Hadarics Márton médiaprofilja és szakértői tevékenysége egy olyan szociálpszichológiai mélyfúrást képvisel, amely alapjaiban tér el a politikai folyamatok hagyományos jogi-intézményi vagy tisztán kommunikációs alapú megközelítésétől. Míg a közéleti elemzők többsége a rendszer szerkezetét vagy az üzenetek technikai hatékonyságát vizsgálja, Hadarics a választói lélek „motorházteteje” alá néz, és azt kutatja, miért fogékony az emberi agy a propagandára vagy a társadalmi polarizációra.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Témaválasztásai és a narratívája alapján egyértelmű, hogy munkássága nem a vákuumban létezik, hanem konkrét politikai üzenete van.

Aki őt hallgatja, az nem csak pszichológiát tanul, hanem egy nagyon is határozott világképet kap arról, mi a baj a mai magyar társadalommal és annak vezetésével.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hadarics Márton egy példaértékű, szigorú, de igazságos oktató, aki a tudomány iránti alázatra és a kritikai elemzésre neveli a jövő pszichológusait és szakembereit. Stílusa a professzionális komolyságot képviseli, ami a hallgatók számára hosszú távon az egyik legfontosabb útravaló az egyetemi éveik alatt.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

A hallgatói interakciók légköre fegyelmezett, magas színvonalú és méltóságteljes. Olyan környezetet teremt, ahol a tudásnak súlya van, és ahol a hallgatók megtanulhatják a professzionális értelmiségi lét alapjait: a tárgyilagosságot és a szigorú szakmai logikát.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Olvasmányjegyzéke és hivatkozási kultúrája egy magasan kvalifikált, nemzetközi látókörű oktatót mutat. Szigora az irodalomkezelésben valójában a hallgatók védelmét szolgálja: csak olyan forrásokat emel be, amelyek módszertanilag megbízhatóak. Citációs variabilitása pedig biztosítja, hogy a magyar hallgatók ne egy elszigetelt, hanem a világ élvonalával párbeszédben álló tudományt ismerjenek meg.

Kötelező olvasmányok
-Hunyady György: Politikai lélektan
-Jost, J. T., & Banaji, M. R.: The role of stereotyping in system-justification and the production of false consciousness

Ajánlott olvasmányok
-Kende Anna – Hadarics Márton (szerk.): Szociálpszichológia (ELTE Eötvös Kiadó)
-Haidt, Jonathan: A boldogság tudománya / A lázadó elme

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai egy nemzetközi szinten is jegyzett, módszertanilag kikezdhetetlen tudóst mutatnak. Legnagyobb értéke a megbízhatóság: nála a hivatkozás nem díszlet, hanem a bizonyítás alapja. Munkássága nélkülözhetetlen mindazok számára, akik nem csak érezni, hanem érteni is akarják a mai magyar társadalom lélektani feszültségeit.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.