OKTATÓI
PROFIL

Dr. György László

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. György László közgazdász az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gazdaságtudományi Kar (GTK) Összehasonlító Gazdaságtan Tanszékének egyetemi adjunktusa (2017-). Emellett a Neumann János Egyetem (NJE) Gazdaságtudományi Karán is oktat, egyetemi docens beosztásban.
​Tudományos fokozatát (PhD) 2013-ban szerezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán, ahol korábban (2005-től 2017-ig) tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott. Mesterdiplomáit 2003-ban a Budapesti Corvinus Egyetemen és 2004-ben a CEMS program keretében a svájci Universität St. Gallenben szerezte, majd 2008-ban MBA diplomát is szerzett a BME-n.
​Az egyetemi oktatásban gazdaságpolitikát, külgazdaságtant és nemzetközi kapcsolatok elméletét oktat. Jelentős kormányzati tapasztalattal rendelkezik, korábban a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. Jelenleg gazdaságstratégiai feladatokért felelős kormánybiztosként dolgozik.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. György László Instagram-oldala professzionális módon támogatja a Facebookon megkezdett edukatív kommunikációt. A vizuális tartalommal hitelesíti gazdaságpolitikai állításait, miközben modern, mobilis és intellektuálisan aktív kormányzati szereplőként pozicionálja magát, aki a szakmai utazásoktól kezdve az MI elemzéseken át a mentorprogramig minden területen kézben tartja a folyamatokat.

Stílusa összeszedett, adatvezérelt, de egyértelműen elkötelezett a nemzeti szuverenitás és a munkaalapú társadalom eszméje mellett.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiamegjelenéseit és nyilatkozatait egyfajta „adatvezérelt patriotizmus” jellemzi. Nyilvános megszólalásaiban következetesen híd szerepet tölt be az akadémiai közgazdaságtan és a napi kormányzati döntéshozatal között, stílusa pedig egyszerre tanító jellegű és harcias, amikor a nemzeti érdekek védelméről van szó.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Mint egyetemi oktató, a legfontosabb jellemzője, hogy híd szerepet tölt be a bonyolult elméleti tudás és a mindennapi gyakorlat között. Stílusa mentes a száraz professzori távolságtartástól; helyette egy lendületes, modern szemléletű tanár képét mutatja.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Oktatói megítélése kimondottan pozitív, sőt, sokszor inspiráló. A hallgatók szemében ő nem egy „száraz akadémikus”, hanem egy olyan szakember, aki a való életből hozza be a tudást a tanterembe.

Arra ösztönöz, hogy kérdezz, kételkedj, és ne fogadj el semmit csak azért, mert le van írva a könyvben. Azt az üzenetet közvetíti: „Nézd meg az adatot, értsd meg az összefüggést, és alakítsd ki a saját véleményedet.”

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

A légkör egyáltalán nem hasonlít a hagyományos, feszült egyetemi számonkérések világához. Sokkal inkább egy professzionális műhelymunka vagy egy stratégiai értekezlet hangulata lengi be a termet.

„Pezsgő, intellektuálisan provokatív, de mindig támogató. Adatvezérelt, de emberközpontú.”

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. György László kötelező olvasmányai intellektuálisan provokatívak, mert a globális elméleteket a magyar valóságra fordítják le. Citációs variabilitása pedig azt igazolja, hogy munkássága túllép az egyetemi falakon: írásai a közéleti és szakpolitikai vitákban is hivatkozási pontként szolgálnak.

A kötelező olvasmányok és a citációs (hivatkozási) mutatók elemzése egy olyan képet mutat, ahol a klasszikus közgazdaságtan találkozik a modern, nemzeti érdekeket hangsúlyozó szemlélettel.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Hivatkozási rendszere professzionális, nemzetközileg is releváns szerzőkre támaszkodik, miközben hazai hatása messze túlmutat az egyetemi tantermeken. Publikációinak legnagyobb értéke a szuverén közgazdasági gondolkodás népszerűsítése, legnagyobb kihívása pedig a politikai szerepvállalás és a tudományos távolságtartás közötti kényes egyensúly fenntartása.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.