OKTATÓI
PROFIL

Dr. Gyimesi Júlia

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Gyimesi Júlia habilitált egyetemi docens, pszichológus, a magyarországi pszichológiatörténeti kutatások meghatározó alakja. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte, ahol 2004-ben szerzett pszichológusi diplomát. Tudományos fokozatát (PhD) 2010-ben szerezte meg a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskolájában; disszertációjának témája a pszichoanalízis és a spiritualizmus határterületeinek vizsgálata volt. 2019-ban habilitált a Pécsi Tudományegyetemen.
Szakmai pályafutása során szoros kapcsolatot ápol a hazai és nemzetközi tudományos közösséggel. 2005 és 2012 között az ELTE és a PTE különböző kutatóműhelyeiben dolgozott, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Pszichológiai Intézetének oktatója lett, ahol jelenleg is tanszékvezetői tisztséget tölt be. Kutatási területei közé tartozik a korai pszichoanalízis története, a parapszichológia és a pszichológia érintkezési pontjai, valamint a 19–20. század fordulójának eszmetörténete.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Gyimesi Júlia nyilvános profilja egy értelmiségi, szakmaorientált személyiséget mutat, aki kerüli a megosztó napi politikai állásfoglalásokat. Tevékenysége a tudományos ismeretterjesztésre, a szakmai közösség építésére és a kulturális párbeszédre irányul.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Nyilvános médiamegjelenései és nyilatkozatai alapján egyértelműen kijelenthető, hogy nem folytat pártpolitikai tevékenységet, és kerüli a napi politikai állásfoglalásokat. Megnyilvánulásai szigorúan a tudományos ismeretterjesztés, a pszichológia határterületei és a kultúrtörténet köré csoportosulnak.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Klasszikus értelmiségi oktató, aki a Pázmány falai között a tudományos alaposságot és a nyitott szellemiséget képviseli. Azok a hallgatók kedvelik leginkább, akik nem csak „túlesni” akarnak a vizsgán, hanem szeretnének mélyebben belelátni a pszichológia kulturális és történeti rétegeibe.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hallgatói percepciója a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen egyértelműen a „mély szakmaiság” és az „intellektuális elegancia” köré épül. A hallgatók szemében ő az az oktató, aki nemcsak tanítja a pszichológiát, hanem annak kulturális és történeti súlyát is képviseli.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Az interakciók légköre fegyelmezett, intellektuálisan stimuláló és mélyen tisztességes. Olyan közeg, ahol a hallgató nemcsak információt kap, hanem megtanulja az értelmiségi párbeszéd szabályait is. Itt a csendnek és a gondolkodásnak éppúgy helye van, mint a szakmai vitának.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Gyimesi Júlia szakirodalmi válogatása és hivatkozási hálója híven tükrözi kutatói identitását: a pszichoanalízis-történet, a valláspszichológia és a tudománytörténet határterületein mozog. Olvasmánylistái nem csupán technikai tudást adnak, hanem a hallgatók világnézetét és kritikai érzékét is formálják.

Kötelező olvasmányok

-Ferenczi Sándor: Klinikai Napló
-Sigmund Freud: Totem és tabu

Ajánlott olvasmányok

-Gyimesi Júlia: Pszichoanalízis és spiritizmus
-Henri Ellenberger: Az öntudatlan felfedezése

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi a minőséget képviselik a mennyiséggel szemben. Írásait olvasva az az érzése az embernek, hogy minden mondat és minden hivatkozás gondosan mérlegelt.
Kutatóként ő a „tudománytörténeti detektív”, aki képes a porlepte levéltári iratokból olyan következtetéseket levonni, amelyek a mai pszichológiai gondolkodást is frissítik.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.