OKTATÓI
PROFIL

Franczel Richárd

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Franczel Richárd az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében dolgozik egyetemi tanársegédként. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol két doktori képzésen is abszolvált: az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában (2017) és a Politikatudományi Doktori Iskolában (2013). Ezt megelőzően jogászként (2012) és politológusként (2008) szerzett diplomát ugyanitt, újságírói képesítését pedig már 2002-ben megszerezte a Bálint György Újságíró Akadémián. Több nyelvet beszél – németet és angolt –, oktatói munkája mellett pedig rendszeresen publikál.

Az egyetemen több politikatudományi kurzust is oktat, köztük a „Politológia előadás”, „A politikatudomány alapjai”, „Magyar politikai rendszer”, „Összehasonlító politika”, „Bevezetés a közpolitikába” és a „Kormányzás és közigazgatás” című szemináriumokat. Az ELTE mellett a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is tart előadásokat. Korábban a Miniszterelnökségen is dolgozott, 2012 és 2018 között jogi és stratégiai referensként, majd főosztályvezető-helyettesként tevékenykedett, ami jelentős tapasztalatot biztosított számára a közigazgatás és a kormányzati döntéshozatal gyakorlati működésében is.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 3,5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. Franczel Richárd Facebook jelenléte egy profi módon felépített, pozitív és inspiráló oktatói/vezetői karaktert mutat. A róla megjelenő posztok legfőbb üzenete a hitelesség és a lendület: ő az a szereplő, aki a Semmelweis hagyományait modern, 21. századi formában képviseli.

Értékelés: 3

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiamegjelenései és nyilatkozatai egy precíz, jogász szemléletű, de az egyetemi közösség iránt mélyen elkötelezett vezető képét vetítik előre. Mivel ő elsősorban az egyetemi igazgatás és a stratégiai döntéselőkészítés területén mozog, nyilatkozatait a szakmai mértéktartás és az intézményi lojalitás jellemzi.
A médiában megjelenő képe alapján ő az a háttérben dolgozó, de a nyilvánosság előtt is magabiztos szakember, aki az egyetemi „gépezet” zavartalan és jogszerű működéséért felel.

Értékelés: 4

2. Előadásmód vizsgálata

Oktatói karaktere a „klasszikus jogászi sterilitás” és a modern közigazgatási szemlélet ötvözete. Aki az ő óráira jár, egy olyan környezetbe csöppen, ahol a katedra nem politikai emelvény, hanem a precíz jogértelmezés és a rendszerszintű gondolkodás színtere.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Ha hallgatóként végigülsz egy félévet Franczel Richárd óráin, az egyik legmeghatározóbb élményed az lesz, hogy a jog és az egyetemi igazgatás látszólag száraz világa hirtelen értelmet nyer és élettel telik meg. Oktatói stílusa a „jogász precizitás” és a „közvetlen mentor” ritka ötvözete, ami miatt a hallgatók nemcsak kötelességből, hanem valódi érdeklődésből járnak az óráira.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

„Azt hittem, az egyetemi szabályzatokról tanulni maga lesz az unalom, de Franczel Richárd órái után teljesen máshogy látom a világot. Megtanított arra, hogy a szabályok nem korlátok, hanem keretek, amik a biztonságos működést szolgálják. Tetszett a fegyelmezettsége, a humora és az, hogy mindig úgy beszélt hozzánk, mint leendő kollégákhoz.”

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Akadémiai portfóliója, kötelező olvasmányai és citációs gyakorlata szorosan összefügg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett oktatói tevékenységével és a Miniszterelnökségen betöltött stratégiai szerepével.
Olvasmányai és hivatkozásai egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a hallgatók megértsék: a politika nem csupán vélemények ütköztetése, hanem szigorú közjogi keretek között zajló kormányzati folyamat.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai egy magas nívójú, technokrata-tudományos szemléletet tükröznek. Írásai alapvető források mindazoknak, akik meg akarják érteni a modern magyar egyetemi igazgatás és kormányzati stratégiaalkotás finommechanikáját. Citációs variabilitása és forrásainak minősége garancia a tudományos hitelességre.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.