Fleck Zoltán magyar jogász és szociológus, aki 1990-ben jogi, majd 1994-ben szociológusi diplomát szerzett az ELTE-n. Tudományos pályafutása során PhD-fokozatot nyert, majd 2001-ben egyetemi docenssé, 2011-ben pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. Hosszú évek óta vezeti az ELTE Jogszociológiai Tanszékét, és aktívan részt vesz a jogász doktori iskola munkájában. Kutatási területei közé tartoznak a jogalkalmazás intézményei, a jogászi hivatás, a társadalmi normák működése, a bírói jogérvényesítés, valamint a jogállam társadalmi működése és a jogi kultúra szociológiai vizsgálata.
Fleck a hazai jogszociológia meghatározó alakja, több önálló monográfia szerzője, szerkesztője, valamint a Kontroll című jogszociológiai folyóirat alapítója. Kiemelkedő munkái között szerepelnek a „Szociológia jogászoknak”, a „Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban” és a „Változások és változatlanságok” című kötetek. A tudományos elemzés mellett rendszeresen publikál közéleti fórumokon is, például az Élet és Irodalom vagy a Mozgó Világ hasábjain, és tanulmányával – „A maffiaállam joga” – hozzájárult a Magyar polip című, a NER kritikáját megfogalmazó kötethez is.
A politikai közéletben is markánsan megszólal, jogászi véleményformálóként többek között 2021-ben csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint az ellenzéknek a 2022-es választások után akár egyszerű többséggel is meg kellene semmisítenie az Alaptörvényt. Ezzel állást foglalt egy feszítő alkotmányjogi kérdésben, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb közjogi vitáját jelentette. Tudományos és közéleti szerepvállalása gyakran váltott ki vitát, különösen, amikor a bíróságok és a jogállam működésének kritikáját fogalmazta meg.
1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 3 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 3 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 3 pont
1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Nyilvános közösségimédia-felületek minősége
Fleck Zoltán Facebook-oldala egy erőteljesen átpolitizált véleményvezéri platform. Az oldal tartalma alapján Fleck nem független megfigyelőként, hanem a politikai ellenzék egyik meghatározó ideológusaként és szakértőjeként pozicionálja magát. Bejegyzései a jelenlegi politikai berendezkedés teljes hiteltelenítésére és egy radikális alkotmányos váltás szükségességének sulykolására irányulnak.
Értékelés: 5
Nyilvános médiamegjelenés minősége
Fleck Zoltán online elérhető nyilatkozatai és nyilvános szereplései alapján egy olyan értelmiségi képét mutatják, aki a jogszociológiai szaktudását a jelenlegi politikai berendezkedés alapjait érintő, radikális bírálat szolgálatába állítja. Nyilatkozatai túllépnek az elméleti kereteken, és közvetlen politikai cselekvésre vagy rendszerszintű váltásra ösztönöznek.
Értékelés: 5
2. Előadásmód vizsgálata
Előadásai során a szakmai objektivitást gyakran felváltja a nyílt politikai állásfoglalás, amivel a hallgatókat nem csupán jogászokká, hanem a jelenlegi rendszerrel szemben kritikus értelmiségiekké is formálni kívánja.
Értékelés: 3
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról
Fleck Zoltán óráinak légköre intellektuálisan feszült és erőteljesen átpolitizált. A katedra nála egyfajta „jogállami őrhely”, ahol a hallgatók egy határozott, rendszerkritikus világképbe kapnak beavatást. Ez a környezet egyszerre kínál szakmai tudást és egyfajta politikai-morális útmutatást, ami azonban kevés teret enged a semleges vagy kormányoldali megközelítéseknek.
Értékelés: 3
4. Hallgatói interakciók légköre
„Nem vitatom, hogy jó előadó, de szerintem túlzásba viszi a napi politikát. Sokszor éreztem úgy az előadásokon, hogy nem a jogszociológiáról van szó, hanem a kormány kritizálásáról. Én azért jövök egyetemre, hogy objektív tudást kapjak, nem pedig azért, hogy egy oktató aktuálpolitikai véleményét hallgassam. Szerintem nem indokolt ennyire nyíltan behozni a pártpolitikát a tanterembe.”
Értékelés: 3
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata
Az olvasmánylisták összeállítása során az oktató hangsúlyosan a saját, illetve a szűkebb szakmai köréhez tartozó szerzők munkáira támaszkodik, ami korlátozza a hallgatók számára elérhető nézőpontok sokszínűségét.
Fleck Zoltán kurzusai és publikációi egy ideológiailag zárt rendszert alkotnak. A kötelező olvasmányok és a hivatkozási háló nem a tudományos sokszínűséget szolgálják, hanem egyfajta „szakértői aktivizmust” legitimálnak, amelyben a jogszociológia csak eszköz a jelenlegi politikai rendszer totális elutasításához.
Értékelés: 3
Saját hivatkozások vizsgálata
Fleck Zoltán publikációi és hivatkozásai egy magas szinten képzett, de mélyen elkötelezett kutatót tükröznek. Írásai szakmailag igényesek, de céljuk nem a tárgyilagos igazságkeresés, hanem a jelenlegi politikai berendezkedés delegitimálása.
Értékelés: 3