OKTATÓI
PROFIL

File-Bolló Henrietta

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. File-Bolló Henrietta pszichológusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2015-ben, majd tanulmányait az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájában folytatta. Doktori kutatásait a szociális érzelmek területén végezte, és 2021-ben sikeresen megvédte disszertációját. Egyetemi oktatóként pszichológiát tanított és személyiségfejlesztő tréningeket tartott, többek között az ELTE-n, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen. Tudományos munkáját jelenleg az MTA Pszichobiológiai Kutatócsoportjában végzi, ahol kutyák bevonásával folytat összehasonlító és transzlációs pszichológiai kutatásokat.

Szakmai érdeklődése azonban túlmutat a tudományos kereteken: különösen vonzza a művészetek és a pszichológia határterülete, ezért 2023 őszén beiratkozott egy irodalomterápiás posztgraduális képzésre is. Az irodalomterápia eszközeivel olyan témák feldolgozását segíti elő, amelyek más módon nehezen megközelíthetők. Úgy véli, hogy a művészet különösen alkalmas az érzelmek kifejezésére és a mélyebb önismereti folyamatok elindítására. Munkájában így ötvözi a bizonyítékokon alapuló pszichológiai tudást a kreatív, művészetterápiás módszerekkel.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. File-Bolló Henrietta Facebook-oldalának elemzése alapján a politikai részrehajlás nem tapasztalható, profilja szinte kizárólag a szakmai-közéleti kategóriába sorolható.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiamegjelenéseiben és nyilatkozataiban nem találunk direkt pártpolitizálást. Szakértői megnyilvánulásai szigorúan a pszichológia és a szociálpszichológia keretein belül maradnak, még akkor is, ha olyan témákat érint, amelyeknek van közéleti vagy társadalmi vetülete.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Szakmailag stabil, módszertanilag pontos, de az óráiba néha belecsúszik egy kis politikai szájíz, a vizsgái pedig feleslegesen aprólékosak. Nem hibátlan „tanár-ideál”, hanem egy olyan szakember, akinél a tudomány olykor szárazabb és véleményesebb, mint amit a tanterv ígér.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hallgatói megítélése egységesen pozitív: a hallgatók egy felkészült, módszertanilag szigorú, de emberileg rendkívül támogató oktatónak látják. Percepciójuk szerint ő az a tanár, aki képes hidat képezni a száraz tudomány és a mindennapi emberi tapasztalatok között.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

File-Bolló Henrietta esetében a hallgatói interakciók légköre a biztonságos szakmaiság és a támogató odafordulás ötvözeteként írható le. Míg sok kutató-oktató esetében a tudományos precizitás hűvös távolságtartással párosul, az ő óráin az interakciók közvetlenebbek és hallgatóközpontúak.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Szakirodalmi bázisa és citációs gyakorlata híven tükrözi kettős szakmai identitását: a kísérleti pszichológiai precizitást és a társadalomtudományi érzékenységet. Olvasmánylistái és hivatkozásai egy olyan oktatót mutatnak be, aki a pszichológiát nem elszigetelt jelenségként, hanem társadalmi kontextusba ágyazott folyamatként kezeli.

A variabilitás nagy, a citációs gyakorlatban és az olvasmányokban néha túlsúlyba kerülhetnek a laboratóriumi körülmények között mért adatok a hétköznapi, klinikai vagy terápiás tapasztalatokkal szemben.

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi rendkívül koherensek. Nem „mindenbe belekapó” kutató, hanem egy jól körülhatárolható terület szakértője, ami a nemzetközi láthatóságát is növeli.

Bár tudományosan elismerésre méltó, egy kritikai szempontból megjegyezhető, hogy publikációi és hivatkozásai erősen a kvantitatív (számszerűsíthető) irányba tolódnak el.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.