OKTATÓI
PROFIL

Dr. Fecz Dóra

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Fecz Dóra az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE ÁJK) Polgári Jogi Tanszékének adjunktusa és kutatási asszisztense, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának (AJBH) jogi főreferense.
Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol jogász diplomát szerzett, majd az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolában folytatta tanulmányait, ahol PhD fokozatot szerzett (Római Jogi Program) summa cum laude minősítéssel. Doktori disszertációjának témája a római jog és a modern polgári jog határterületét érintette.
Az ELTE-n a Polgári Jogi Tanszék munkatársaként részt vesz a nappali és levelező tagozatos képzésekben. Oktatott kurzusai között szerepel a „Római jog” és a „Polgári jog I. (Bevezetés és Személyi jog)” című alapozó tárgy, valamint különböző speciális szemináriumok, többek között a modern magánjog egyes területein.
Az egyetemi oktatói munka mellett több éven keresztül jogi főreferensként dolgozott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában (AJBH), ahol mélyreható szakmai tapasztalatot szerzett a jogalkalmazás és az alapvető jogok védelmének gyakorlati működésében, különös tekintettel a polgári jogi vonatkozásokra.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Digitális lábnyoma rendkívül visszafogott: sem a videómegosztó portálokon, sem egyéb közösségi felületeken nem érhetőek el tőle nyilvános előadások, szakmai nyilatkozatok vagy egyéb médiaanyagok.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Ő az a típusú tanár, aki a klasszikus tudást modern, dinamikus stílusban tálalja. Karakterét a szakmai elkötelezettség és a hallgatók iránti empátia kettőssége határozza meg. Azoknak a hallgatóknak a kedvence, akik értékelik, ha egy oktató partnerként kezeli őket, ugyanakkor készek keményen dolgozni a vizsgasikerért.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Fecz Dóra hallgatói percepciója a szakmai kiválóság és a mély humánum ötvözete. A hallgatók körében ő a „reménysugár”, aki képes a joghallgatók számára legnehezebb éveket (különösen a római jog és a polgári jog kezdeti szakaszait) emberibbé és szakmailag inspirálóbbá tenni.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Dóra esetében a hallgatói interakciók légköre az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán az egyik legpozitívabb és legközvetlenebb pedagógiai környezetnek számít. Míg a jogi képzés hagyományosan hierarchikus és gyakran feszült interakciókra épül, nála a hangulatot a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerség határozza meg.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dóra szakirodalmi orientációja a „stabil alapok és modern felépítmény” elvét követi. Nem vész el a felesleges elméletieskedésben, de ragaszkodik a dogmatikai szigorhoz. A hallgatók számára ez azért előnyös, mert olyan forrásokat kapnak tőle, amelyekkel nemcsak a vizsgán mennek át, hanem jogászi gondolkodásmódjuk alapjait is lerakják.

Kötelező olvasmányok

-Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói
-Vékás Lajos (szerk.): A Polgári Jog I-IV

Ajánlott olvasmányok

-Földi András (szerk.): Összehasonlító jogtörténet
-Fecz Dóra saját segédanyagai és jogesetmegoldó vázlatai

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai a „művelt jogász” ideálját valósítják meg. Nem modernkedik kényszeresen, de nem is ragad le a múltban. Munkáit a filológiai pontosság és a tiszta dogmatikai érvelés jellemzi. Aki nála kutat vagy tőle olvas, az megtanulja, hogy a jog nem csupán paragrafusok halmaza, hanem egy évezredes, logikus és folyamatosan fejlődő kultúra.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.