Egy drogprevenciós előadás körüli vita gyorsan politikai színezetet kapott, miután az állatorvosi egyetem anonim „confessions” felületén megjelent hallgatói panaszokra hivatkozva Hadházy Ákos is megszólalt, élesen bírálva az intézmény vezetését.
Az állatorvosi egyetem hallgatói körében működik egy anonim „confessions” jellegű felület, amely a Corvinusos Corfessionshez hasonlóan névtelen bejegyzéseket fogad. A hallgatók itt panaszkodhatnak, pletykákat vagy élménybeszámolókat oszthatnak meg, ám éppen az anonimitás miatt a portál tartalmai gyakran ellenőrizetlenek, félinformációkat vagy túlzásokat tartalmazhatnak. A fórum egyszerre szolgál valódi hallgatói feszültségek levezetésére és bizonytalan hitelességű információk terjesztésére. A mostani esetben is felbukkantak olyan bejegyzések, amelyek a drogprevenciós előadás időzítését sérelmezték, illetve kétségbe vonták annak hasznosságát. Emellett anonim oktatói utalások is megjelentek egy állítólagos, gólyabálon történt drogos incidensről – ám ez nem igazolt, pusztán szóbeszéd.
Hadházy Ákos a Confessions-portál bejegyzéseire hivatkozva írta meg saját posztját, amelyben azt állítja, hogy a kötelező drogprevenciós előadás nem valós szakmai intézkedés, hanem politikai indíttatású „szeánsz”, amelyet szerinte a kormányhoz túl közel álló rektor rendelt el. Kifogásolja az időzítést, a szigorú jelenléti követelményeket és azt, hogy a hallgatók amúgy is túlterheltek.
Posztjában a rektort politikai megfelelési kényszerrel vádolja, felidézve korábbi eseményeket is, például Orbán Viktor egyetemi látogatását, és az egész ügyet úgy festi le, mintha az egyetemi vezetés „kommunista módszerekkel” zaklatná a hallgatókat. A történet tehát Hadházy értelmezésében nem a prevencióról, hanem hatalmi túlkapásról szól.
Valójában azonban igenis helye van drogprevenciós előadásoknak az egyetemeken – még akkor is, ha Hadházy Ákos szerint „kommunizmust idéző vegzálásról” van szó.
Hadházy Ákos legutóbbi kirohanásában ismét azt a benyomást kelti, mintha a drogprevenció pusztán a „hatalom újabb propagandaeszköze” lenne. Valójában azonban egészen másról szól a történet. Az, hogy egy egyetem – akár rövid határidővel, akár kötelező jelleggel – drogprevenciós előadást tart, nem politikai kérdés, hanem közegészségügyi, biztonsági és oktatásszervezési kötelesség.
Mert a valóság az, hogy a drogprobléma az egyetemeken létező jelenség. A kábítószerpiac soha nem volt olyan kiszámíthatatlan, mint ma: új dizájnerdrogok tűnnek fel, az adagok tisztasága hektikusan ingadozik, az orvosi szerek utcai visszaélése (például a ketamin vagy a Xanax) soha nem volt gyakoribb. Nem véletlen, hogy Európa-szerte – a brit, holland és német egyetemeken is – teljesen természetes a rendszeres drogprevenciós foglalkozás.
És nem azért, mert „kötelezővé kell tenni valami felesleges hülyeséget”, hanem azért, mert fiatal felnőttek tízezrei kerülnek kockázatos helyzetbe, és egy rossz döntés végzetes lehet. Lehet azon ironizálni, hogy „a rendőrbendőrök mit tudnak mondani a ketaminról”, de a helyzet az, hogy ők pontosan azokat az eseteket látják, amiket a hallgatók nem: mérgezéseket, túladagolásokat, szennyezett szereket, amelyeknek következménye a sürgősségi osztály vagy a hullaház.
Hadházy maga írja, hogy az anonim fórumokon oktatók utaltak egy gólyabálon történt súlyos esetre. Ha ez igaz – márpedig ok nélkül nem terjed ilyen információ –, akkor nemhogy indokolt a prevenció, de erkölcsi kötelesség is.
Ha egy hallgató rosszul lett, ha drog került a poharába, ha valaki veszélybe került, akkor az egyetem felelőssége, hogy azonnal és határozottan lépjen, ne sunnyogja el a dolgot. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy „miért most”, hanem hogy miért nem már tegnap történt.
Hadházy felháborodva írja, hogy regisztrálni kell, és fél órával korábban érkezni. Ez pontosan ugyanaz a rend, mint bármely biztonsági vagy egészségügyi jellegű tréning esetében jelentős résztvevőszámmal. Az amerikai egyetemeken a sexual misconduct és alkohol awareness modulok például vizsgakötelezettséggel is járnak, de hazánkban is működnek olyan egyetemek, ahol kötelező az elsősegélynyújtási képzés.
A kérdés tehát nem az, hogy „kötelező-e”, hanem az, hogy sikerül-e olyan tudást átadni, amely akár egyetlen hallgató életét vagy egészségét megvédi. Ha igen, akkor a kötelező jelleg teljesen indokolt.
A hallgatói túlterheltség valós probléma – de nem a drogprevenció az ellenség. A budapesti Állatorvostudományi Egyetem nehéz és stresszes képzés – ez tény. A hallgatók túlterheltsége évek óta ismert ügy, amit meg kell oldani. De épp ezért hibás összemosni az oktatási rendszer problémáit egy drogprevenciós előadással.
A tanulmányi terhek reformja jogos igény – de ettől még nem lehet azt mondani, hogy:
• „ne tartsunk prevenciót a vizsgaidőszak előtt”,
• „ne zavarjuk a hallgatókat ezzel”.
Pont hogy a vizsgaidőszak előtt nő a stressz és a szerhasználat kockázata. Európai kutatások egyértelműen mutatják: a stimulánsok, nyugtatók és partidrogok használata ilyenkor ugrik meg. Az időzítés tehát akár még indokolt is lehet.
A drogprevenció tehát nem „Orbán-projekt”. A drogprevenció nem „kommunista vegzálás”. A drogprevenció nem „kampányeszköz”. A drogprevenció a hallgatók biztonságának és védelmének eszköze.