OKTATÓI
PROFIL

Dr. Paár Ádám Ferenc

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Paár Ádám Ferenc történész és politológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának, Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének megbízott oktatója. Emellett kutatója a Méltányosság Politikaelemző Központnak és tanár a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnáziumban (történelem, állampolgári ismeretek). 

Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte. 2006-ban szerezte meg történelem, 2008-ban politológia diplomáját, és elvégezte az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán a tanárképzést is. Történelemdoktori fokozatát 2015-ben szerezte az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskolájában. Disszertációját Győr-Moson megye és Győr törvényhatósági jogú város 1922-1947 közötti választástörténetéről írta. 

Fő kutatási területei közé tartozik a filmek és a történelmi emlékezet, a 19-20. századi eszmetörténet és a 20. századi választástörténet.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Dr. Paár Ádám Ferenc Facebook-oldalának tartalma elsősorban szakmai, történészi és politológusi tevékenységére fókuszál. Fő vonala a saját könyveinek és publikációinak bemutatása, különös tekintettel a kosztümös filmek történész szemmel című kötetére, amely a film és a történelmi emlékezet kapcsolatát vizsgálja. Rendszeresen oszt meg politikai, eszme- és helytörténeti elemzéseket, valamint fotókat a különböző budapesti emléktáblákról, ezzel is ápolva a lokális emlékezettörténetet. A bejegyzések egyértelműen a tudományos-publicisztikai munkásságának népszerűsítését szolgálják. 

A Facebook oldalához hasonlóan az Instagramon is következetesen a történelmi emlékezet, a szakmai publikációk és a filmek történelmi vonatkozásai állnak fókuszban.

Értékelés: 1 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Klubrádió – Trianon: A Klubrádióban (liberális/ellenzéki irányultság) folytatott beszélgetés a történelmileg és társadalmilag érzékeny Trianon-témát dolgozza fel. Bár Dr. Paár Ádám Ferenc történészként, tudományos alapon közelít a témához, a megszólalás helyszíne és a téma jellege miatt a szereplés a közéleti-politikai diskurzus részét képezi. 

PPKE/Könyvbemutató (1956): A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) gondozásában készült videó szakmai és tudományos tartalmú (1956-os forradalom színházi vonatkozásai, történelmi/filmes szempontok). Ez a szereplés nem minősül politizálásnak, kizárólag a szakmai, tudományos tartalomra fókuszál. 

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadás során a hangsúly kizárólag a tudományos tartalomra esett, politikai elfogultságra utaló jelek nélkül. Dr. Paár Ádám Ferenc a társadalomtudományi kutatás módszertanát elemezte, szigorúan a forrásokra és a tudományos protokollra építve, elkerülve a témába nem illő megjegyzéseket.

Értékelés: 1 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az oktató igen nagy létszámú előadásokat tartott, és képes volt az érdeklődést az óra teljes ideje alatt fenntartani. A légkör teljesen felszabadult volt, miközben az oktató az előadás során mellőzött minden politikai utalást.

Értékelés: 1 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákok pozitívan nyilatkoztak a oktatóról.  

“Segítőkész, jófej, jól adja elő az amúgy száraz anyagot.” 

Értékelés: 1 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

    • Navigating Social Worlds” Modules 
    • Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata 
    • Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 
    • Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon 

    Mind a kötelező, mind az ajánlott irodalmak a társadalomtudományi módszertan, a kutatás etikája és az akadémiai kommunikáció alapjait és gyakorlatát fedik le. A tartalmuk politikamentes, tudományos jellegű. 

    Értékelés: 1 pont

    Saját hivatkozások vizsgálata

    Dr. Paár Ádám Ferenc történész és politológus fő kutatási területei közé tartozik a 20. századi magyar politikatörténet, a populizmus eszmetörténete, valamint a történelmi filmek és a történelem médiumokban való megjelenése. Munkásságában a politikai jelenségeket tudományos módon vizsgálja, szakmai objektivitásra törekedve a közéleti témákban is.

    Értékelés: 1 pont

    ● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
    Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

    Pontozási módszertan
    Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
    1 – egyáltalán nem,
    5 – aktívan politizál

    Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
    1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
    5 – politikailag elfogult megjelenés.

    ● Előadásmód vizsgálata
    Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

    Pontozási módszertan
    Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
    Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
    1 egyáltalán nem,
    3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
    5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

    Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

    ● Hallgatói percepciók az elfogultságról
    Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

    Pontozási módszertan
    Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

    Az alábbi szempontot értékeljük:
    A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

    1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
    3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
    5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

    Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

    ● Hallgatói interakciók légköre
    Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

    Pontozási módszertan
    Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
    Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
    1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
    3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
    5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

    ● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
    A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

    Pontozási módszertan
    Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
    1 – több szempont megjelenik,
    5 – elfogult.

    Saját hivatkozások vizsgálata.
    1 – több szempont megjelenik,
    5 – elfogult.