OKTATÓI
PROFIL

 Dr. Majtényi László

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Majtényi László (1950. november 30-án született Budapesten) jogtudós, egyetemi tanár, a magyar közélet ismert alkotmányos gondolkodója. Pályáját a tengerjog kutatásával kezdte, később érdeklődése az ombudsmani intézmény és az alapjogvédelem felé fordult. 1995 és 2001 között Magyarország adatvédelmi biztosa volt, majd 2008–2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testület elnökeként dolgozott. Jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, melyet a Soros Alapítvány alapított.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont 
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont 
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 3 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 3 pont 

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Majtényi László egyetemen kívüli közéleti szerepvállalása elsősorban intézményes és jogvédő jellegű. A 2017-es köztársaságielnök-jelölési kampányban való részvétele – amely baloldali civil kezdeményezéshez kötődött – politikai kontextusba helyezte személyét, ugyanakkor ez nem jelentett aktív pártpolitikai szerepvállalást. Az Eötvös Károly Intézet igazgatójaként folytatott tevékenysége elsősorban alkotmányjogi és jogállamisági kérdésekre fókuszál, ami közéleti relevanciával bír, de nem kampányszerű vagy mozgósító jellegű.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Nyilvános megszólalásai jogászi-szakértői stílusúak, még akkor is, amikor aktuálpolitikai kérdésekhez kapcsolódnak. Megjelenései során elsősorban elemzői pozícióból szólal meg, és kerüli a direkt politikai konfrontációt. Bár bizonyos megszólalásai értékalapú álláspontot tükröznek, ezek nem dominálnak oktatói identitása felett.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Majtényi László előadásmódja megfelel az egyetemi oktatással szemben támasztott szakmai elvárásoknak. Oktatói stílusa strukturált, jogi érvelésre és esetelemzésre épül, miközben fenntartja a professzionális, akadémiai légkört. Az előadások során a hangsúly az ismeretátadáson és a jogi összefüggések bemutatásán van, nem normatív politikai nevelésen.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A hallgatói visszajelzések alapján előfordult, hogy egyes előadások során politikai vonatkozású elemek is megjelentek, különösen konkrét alkotmányjogi vagy jogállamisági esetek tárgyalásakor. Ezek azonban jellemzően vitára nyitott kontextusban kerültek elő, és az oktató törekedett arra, hogy az adott kérdések több aspektusát is bemutassa. Az elfogultság érzete nem vált dominánssá, inkább eseti jellegű volt.

Értékelés: 3

4. Hallgatói interakciók légköre

Majtényi László órái inkább klasszikus előadás-jellegűek, korlátozottabb hallgatói interakcióval. Ennek következtében a politikaibb értelmezési keretek erősebben érvényesülhettek az előadások során néhány hallgatói visszajelzés szerint, mivel kevesebb tér nyílt az azonnali reflexiókra és ellenpontokra. Ugyanakkor a légkör nem volt nyíltan konfrontatív vagy elutasító a hallgatói véleményekkel szemben.

Értékelés: 2

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Az oktató által kijelölt szakirodalom saját munkáiból, nemzetközi jogi kézikönyvekből és magyar jogesetekből áll. A hivatkozási gyakorlat kiegyensúlyozott, tematikailag releváns, és nem mutat politikai irányultságot. A források kiválasztása elsősorban szakmai szempontokat követ, nem ideológiai preferenciákat.

Értékelés: 3

Saját hivatkozások vizsgálata

Majtényi László publikációi és hivatkozásai egy koherens, értékalapú és harcos jogászi profilt rajzolnak fel. Munkássága szakmailag kikezdhetetlen az adatvédelem területén, ugyanakkor hivatkozási hálója ideológiailag homogén: a klasszikus liberalizmus és a jogállami dogmatika bástyái közé szorul, tudatosan elzárkózva a rivális alkotmányjogi narratíváktól.

Értékelés: 3

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.