OKTATÓI
PROFIL

Dr. Lápossy Attila

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Lápossy Attila egyetemi adjunktus az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékén. Jogi diplomáját 2007-ben szerezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Doktori tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában végzi (Disszertáció benyújtásának éve: 2024, Védés éve: 2024, Megjelenés/Fokozatszerzés éve: 2025).

Az egyetemen az Alkotmányjogi Tanszék oktatási és tudományos munkájában vesz részt, főként az alkotmányjog területén tart szemináriumokat, többek között Alkotmányjog I. tárgyból.

Oktatói munkája mellett 2008 óta az ombudsman (Alapvető Jogok Biztosa) munkatársa, ahol 2014 és 2021 között a Hivatal gyermekjogi vezetőjeként szerzett széleskörű gyakorlati tapasztalatokat, különösen a gyermekjogok védelmének digitális dimenziójában, a gyermekek intézményi bántalmazásának, valamint az otthonoktatás és a kilakoltatások gyermekjogi vonatkozásainak területén. Ügyvédként is tevékenykedik. Számos publikációja jelent meg, többek között a Kukorelli-kommentár szerkesztésében is részt vett.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 4 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: N/A
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Az oktató Facebook profilján nem csak szimplán megoszt politikai jellegű tartalmakat, hanem határozottan kormánykritikus álláspontot képvisel. Ezt a pontszámot a személyes kommentárok (pl. oktatáspolitikai bírálat) és a 2021-es szivárványos borítókép beállítása indokolja, ami a kormányzati politikával szembeni politikai kiállást jelzi, különösen a liberális/baloldali értékrenddel összhangban. Az „5” jelentené a pártpolitikai tisztséget vagy a napi szintű, aktív pártpolitikai kampányt.

Értékelés: 4 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

A médiamegjelenések többsége kormánykritikus vagy ellenzéki kötődésű platformokon/szervezeteknél történik (pl. Telex, Szolidaritás Mozgalom, EKINT, TASZ). Bár az előadó szakember, a megszólalásai gyakran a kormányzati jogalkotás és intézkedések kritikájára összpontosítanak (pl. „szívhangrendelet” bírálata), és az általa választott platformok (jogvédő szervezetek) miatt az előadó nem számít kiegyensúlyozottan megjelenő, minden oldalt kiszolgáló szakértőnek. A „4”-es értékelés azt jelzi, hogy bár a megjelenések szakmai jellegűek, azok egyértelműen az egyik politikai oldalhoz (kormánykritikus) kötődő médiakörnyezetben valósulnak meg.

A két faktor (4-es átlaggal) azt mutatja, hogy az oktató a szakmai hátterét határozott és felvállalt kormánykritikus-liberális politikai álláspontjának alátámasztására használja fel a nyilvános térben.

Értékelés: 4 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az oktató a rendelkezésre álló adatok szerint semmilyen ideológiai vagy aktuális társadalmi utalást nem tett, hanem kizárólag az állampolgárság jogi kérdéseire és a szakmai érvekre koncentrált.

Értékelés: 1 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az óra alatt a légkör felszabadult és nyitott volt, az oktató kifejtő módszert használt, elkerülve az interaktív vitát igénylő feldolgozási módszereket.

Értékelés: 2 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

Az oktató órai tevékenységével kapcsolatban releváns hallgatói vélemények nem állnak rendelkezésre.

Értékelés: N/A

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Az oktató publikációi (alkotmányjog, alapjogok, alkotmánybíráskodás) a jogtudomány több, neutrális szakmai területére fókuszálnak, ami a tudományos munka több szempontú megközelítését jelzi.

Értékelés: 1 pont

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.