OKTATÓI
PROFIL

Dr. Klimkó Gábor György PhD

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Klimkó Gábor egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézet Információrendszerek Tanszékén. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem programtervező matematikus szakán végezte 1984-ben, majd 2003-ban a PhD fokozatot is megszerezte vezetés-szervezés témában a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjénél lévő Gazdálkodástani Doktori Iskolában. Továbbá 1993 és 1997 között üzleti adminisztrációból (Master of Business Administration – MBA) is szerzett diplomát a Brunel University-n. 

Több mint három évtizede, egészen pontosan 1991 óta foglalkozik projektmenedzsmenttel, mely területen oktatóként, trénerként és gyakorló projektvezetőként is széleskörű tapasztalattal rendelkezik. Pályafutása során évtizedes rálátása volt a központi közigazgatás informatikai alkalmazás- és infrastruktúra-fejlesztési projektjeire. 1991 és 2021 között az MTA Információtechnológiai Alapítvány vezető tanácsadójaként is dolgozott, emellett 2004 óta oktat a Corvinus Egyetemen, 2019-től főállású docensként. Szakmai felkészültségét jelzi, hogy 2011 óta rendelkezik Project Management Professional (PMP) minősítéssel, és aktív tagja, illetve elnökhelyettese a Magyar Projektmenedzsment Szövetségnek (PMSz), mely szervezetben a tehetséggondozásban és a szakmai anyagok fejlesztésében is részt vesz. 

Az egyetemen oktatott fontosabb témakörei közé tartozik az informatikai stratégia és menedzsment, az informatikai projektek menedzsmentje, valamint a projektmenedzsment és minőségügy. Jelenlegi kutatási területei a projektmenedzsmentre és az elektronikus közigazgatásra fókuszálnak.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Klimkó Gábor informatikai szakemberként elsősorban az IT szolgáltatásmenedzsment és az audit, valamint az információbiztonság területein publikál (kiemelten az ITIL, COBIT és ISO/IEC 27001 keretrendszerekre fókuszálva), mivel tevékenysége elsősorban a nyomtatott szakmai anyagokra korlátozódik; nyilvánosan elérhető videós tartalmai vagy előadásai nem lelhetőek fel.

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az oktató a tananyagot a szakterület releváns szabványai, a nemzetközi keretrendszerek (pl. ITIL, COBIT) és a professzionális informatikai gyakorlat alapelvei szerint, az IT szolgáltatásmenedzsment és audit tudományterületének elvárásait teljesítve mutatta be. 

A tartalom tárgyilagos, szakmai szempontból kifogástalan és elfogulatlan, teljes mértékben mentes minden aktuálpolitikai felhangtól vagy utalástól.

Értékelés: 1 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A téma szakmai szárazsága ellenére az oktató mindvégig törekedett az interaktív környezet megteremtésére a diákok aktivitása összességében mérsékelt maradt az óra során. Az előadó teljes mértékben mellőzte az aktuálpolitikai utalásokat és állásfoglalásokat. Az óra légköre szabad és nyitott volt.

Értékelés: 1 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

“Emberileg is az egyik legjobb fej, de szakmailag is zseni. Nála még az ITIL meg a COBIT is érdekes. Teljesen fair az osztályozásban, nincsenek meglepetések. Ráadásul rendkívül segítőkész.”

Értékelés: 1 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Klimkó Gábor által az IT szolgáltatásmenedzsment és audit, valamint az információbiztonság tárgyakhoz javasolt kötelező és ajánlott irodalom elsősorban a saját szerzői publikációira és könyvfejezeteire, különös tekintettel az ITIL, COBIT és ISO/IEC 27001 keretrendszerek hazai alkalmazásáról szóló műveire, valamint az informatikai auditot és projektmenedzsmentet szabályozó nemzetközi standardok és szakmai irányelvek vonatkozó részeire épül. 

Értékelés: 1 pont

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Klimkó Gábor tudományos munkássága kizárólag az IT szolgáltatásmenedzsment és audit, az információbiztonsági standardok, valamint az IT projektmenedzsment professzionális kérdéseire összpontosít.

Értékelés: 1 pont

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.