OKTATÓI
PROFIL

Dr. Kelemen Zoltán PhD

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Kelemen Zoltán jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén dolgozik egyetemi adjunktusként (Assistant Professor). PhD fokozatát is itt, a Corvinus Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájában szerezte Nemzetközi Kapcsolatokból. 

Doktori értekezésének címe 2019-ben A Historically Revised Model of Neomediaevalism and the European Union as „Regimen Mixtum” volt. Ezt megelőzően Mesterképzésen Középkori történelem szakon végzett. Kutatási tevékenysége elsősorban a nemzetközi kapcsolatok területeit öleli fel, különös tekintettel a neomediaevalizmus és az Európai Unió mint „vegyes kormányzati forma” (Regimen Mixtum) történelmi szempontú modelljeire, de a kora újkori és újkori világtörténelem és a kutatásmódszertan is kiemelt szerepet kap munkájában. 

Az egyetemen többek között a Nemzetközi Kapcsolatok és a Történelem témakörébe tartozó kurzusokat oktat, valamint Kutatásmódszertan (Research Methodology) tárgyat is tart. A leggyakrabban oktatott tárgyai közé tartozik az Early Modern and Modern World History, az International Relations from 1815 to 1945 és a Research Methodology BA. A hallgatók körében rendkívül népszerű, felkészült, dinamikus és humoros oktatóként tartják számon, akinek előadásai és szemináriumai diákközpontúak és interaktívak.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Kelemen Zoltán nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként elsősorban a politikatudományi elméletek és a globális folyamatok területein folytat publikációs és előadói tevékenységet, kiemelten a neomedievalizmus (új középkor) koncepciójára fókuszálva. 

A szakember a neomedievalista trendeket kortárs globális jelenségeken (mint például a nemzetállamok gyengülése vagy a transznacionális hálózatok erősödése) keresztül elemzi. A fellelhető szakmai publikációk alapján a tevékenysége nem tekinthető aktuálpolitikai értelemben elfogultnak.

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadás során az oktató igyekezett a komplexitásra összpontosítani, például hangsúlyozva, hogy a reformáció nemzeti (német-olasz) feszültségeket is érintett, V. Károly pedig lovagias módon igyekezett mérsékelni a katolikus és protestáns tábor közötti konfliktust. A narratíva alapvetően V. Károly szempontjából épül fel. Az előadás teljes mértékben mentes minden aktuálpolitikai felhangtól vagy utalástól.

Értékelés: 1 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Dr. Kelemen Zoltán mindvégig az interaktív hangulatot tartotta fenn, rendszeresen tett fel kérdéseket, amikre a hallgatók aktívan válaszoltak. Az előadó szigorúan mellőzte a mindennapi politika megjegyzéseket és állásfoglalásokat, kizárólag a szakmai anyagra fókuszált. Az óra hangulata nyitott és kötetlen volt.

Értékelés: 1 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákok nagyon szeretik az oktatót, szivesen járnak be hozzá órára, mert „kedves, jó az előadásmódja, igazságosan osztályoz, nem feszeget aktuálpolitikai kérdéseket.”

Értékelés: 1 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Kelemen Zoltán elsősorban az elméletre és a történelemre koncentrál. A neomedievalizmus egy politikatudományi keretelmélet, amely a hatalomeloszlás hosszú távú trendjeit vizsgálja. 

Kötelező és ajánlott olvasmányok 

  • A Historically Revised Model of Neomediaevalism and the European Union as „Regimen Mixtum” (2019) 
  • Robert Cooper: The Breaking of Nations 
  • Hedley Bull: The Anarchical Society

A kötelező és ajánlott olvasmányok széles spektruma is azt mutatja, hogy Dr. Kelemen Zoltán elemző, elméleti, nemzetközi kapcsolatokra fókuszáló tudományos profilt képvisel, amely mentes a politikai elfogultságtól.

Értékelés: 1 pont

Saját hivatkozások vizsgálata

Tudományos munkássága teljes mértékben és kizárólag a politikatudományi elméletek, a globális rendszerek (például a neomedievalizmus), valamint a nemzetközi kapcsolatok történetének szakmai kérdéseire összpontosít.

Értékelés: 1 pont

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.