OKTATÓI
PROFIL

Dr. Kántor Zoltán PhD

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Kántor Zoltán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (PPKE BTK) Nemzetközi és Politikatudományi Intézetében dolgozik egyetemi docensként, emellett a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) igazgatója. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol szociológus és történész diplomát szerzett. Doktori (PhD) fokozatát ugyanitt, az ELTE Társadalomtudományi Karán szerezte meg szociológiából. Kutatási területe elsősorban a nacionalizmus elméletei, a nemzeti kisebbségek szociológiája és jogai – különös tekintettel a határon túli magyar közösségekre –, valamint a magyar nemzetpolitika alakulása.

Az egyetemen több szociológiai és politikatudományi jellegű kurzust is oktat, köztük a „Bevezetés a nacionalizmus tanulmányozásába”, „Kisebbségszociológia”, „Magyar nemzetpolitika”, valamint „Etnicitás és nacionalizmus Közép-Európában” című szemináriumokat és előadásokat. A PPKE mellett korábban más felsőoktatási intézményekben is tartott kurzusokat. Szakmai pályafutása korábbi szakaszában a Teleki László Intézet Közép-európai Tanulmányok Központjának kutatója volt. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetőjeként végzett tevékenysége jelentős gyakorlati tapasztalatot biztosít számára a szakpolitikai elemzés és a kormányzati döntéshozatal hátterének megértésében, amelyet közvetlenül kamatoztat oktatói munkája során is.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1,5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1,5 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Dr. Kántor Zoltán a közösségi oldalán megosztott tartalmak alapján a nemzetpolitikai és tudományos témákra fókuszál. Ebből adódóan bejegyzéseinek jelentős a politikai jellegű töltete, de ez nem napi pártpolitikát tükröz, hanem a nemzetpolitikai szakértelem és intézményi elkötelezettség mentén valósul meg. A tartalom forrása elsősorban a kutatás, a tudományos munka és a határon túli magyar közösségek melletti aktív kiállás.

Értékelés: 2 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

A neten elérhető tartalmak a nemzetpolitika és a határon túli magyarság kérdésköreire fókuszálnak. Aktuálpolitikai véleménynyilvánítása nem direkt pártkritika, hanem a nemzetpolitikai célok tudományos alapú megerősítése.

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadó törekszik a szakmai távolságtartásra. Nem érzékelhető rajta direkt pártpolitikai elköteleződés egyik oldal felé sem.

Az oktató a politikai folyamatok mechanikáját és cinizmusát próbálja átadni a hallgatóknak. Erősen támaszkodik az aktuálpolitikára, hogy a száraz elméletet (pl. pártalakulás) érthetővé tegye a diákok számára (pl. a hirtelen felbukkanó új pártok említése).

Értékelés: 2 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az előadó stílusa a nyitott, beszélgetős és önreflektív, ami megkönnyíti a szabad véleménynyilvánítást. Gyakran használ bevonó kérdéseket és megjegyzéseket, sőt, beismeri a fogalmi nehézségeket is (pl. populizmus), ezzel minimalizálva a dogmatizmust. Az aktuálpolitikai utalások erősek, azokat illusztrációként használja, nem pedig direkt politikai állásfoglalásként. A 2-es érték azt jelzi, hogy a légkör nagyrészt szabad, a potenciális feszültséget elsősorban az előadó természetes tekintélye, és nem a kritika korlátozása okozza.

Értékelés: 2 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

“Felkészülsége rendben van. Vizsgán korrekt. Néha nehéz követni az órát, kicsit gyors a tempó.”

Értékelés: 1 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Kántor Zoltán által javasolt kötelező és ajánlott irodalom nem korlátozódik egyetlen, pártpolitikai szempontú forrásra vagy szerzői körre. A nemzetközi elméleti alapművek használata elengedhetetlen a politikatudományi elemzéshez, így elkerülhetetlenül több nézőpont jelenik meg.

Kötelező és Ajánlott olvasmányok 

  • Kántor Zoltán: A nemzeti identitás szerepe a politikai közösségek építésében. 
  • Kántor Zoltán: Autonómia-koncepciók Közép- és Kelet-Európában. 
  • Kántor Zoltán (szerk.): Nemzetpolitika a 21. Században. 
  • Ernest Gellner: Nations and Nationalism (Nemzetek és nacionalizmus) 
  • Anthony D. Smith: The Ethnic Origins of Nations (A nemzetek etnikai eredete) 
  • Will Kymlicka: Multicultural Citizenship (Multikulturális állampolgárság) 

2 pontos értékelés tükrözi, hogy bár a keretrendszer nemzeti fókuszú, a tudományos igényesség megköveteli a nemzetközi elméletek beemelését, ezzel biztosítva a több szempont megjelenését a szakmai diskurzusban.

Értékelés: 2 pont

Saját hivatkozások vizsgálata

A közlemények tematikája szinte kizárólag a politikatudomány, a nemzeti kisebbségek, az identitáspolitika és a határon túli magyar közösségek kérdésköreire fókuszál. A hivatkozásai a tudományos diszciplína széles skáláját fedik le, ami a több szempontú megközelítést tükrözi. A tudományos művek jellege alátámasztja a jobboldali, nemzeti-konzervatív gondolkodás tudományos elemzését, de mentes a közvetlen pártpolitikai agitációtól.

Értékelés: 1 pont

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.