OKTATÓI
PROFIL

Dr. Honbolygó Ferenc

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Honbolygó Ferenc az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Pszichológiai Intézetében dolgozik egyetemi docensként. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 2010-ben szerzett PhD-fokozatot pszichológiai tudományok területén. Ezt megelőzően ugyanitt szerezte meg pszichológus diplomáját is. Oktatói és kutatói munkája mellett az ELTE „Agy, Emlékezet és Nyelv” Kutatócsoportjának vezetője.
Az egyetemen több kognitív pszichológiai kurzust is oktat, köztük a „Kognitív pszichológia”, az „Észlelés és figyelem”, valamint a „Pszichofiziológia” című előadásokat és szemináriumokat. Az ELTE mellett a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. Honbolygó Ferenc közösségi-oldala (Facebook) egy politikailag semleges, elkötelezett tudós benyomását kelti. A tartalom fókusza teljes mértékben a neurokognitív fejlődés, a zenepszichológia és az akadémiai élet eseményei.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiamegjelenései és nyilatkozatai alapján egy olyan szakember képe rajzolódik ki, aki a magas szintű tudományosságot (neurotudomány, kognitív pszichológia) képes közérthető, izgalmas és társadalmilag hasznos formában tálalni. A sajtóban és szakmai fórumokon tett nyilatkozatai szigorúan a kutatási területeire koncentrálnak.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Honbolygó Ferenc egy precíz, hűvösen professzionális és nemzetközi látókörű oktató. A katedrán a kognitív tudomány szigorú képviselője, aki kínosan ügyel arra, hogy politikai véleménye ne szivárogjon be a tanterembe. A hallgatók egy megbízható, hiteles szaktekintélyt látnak benne, aki bár emberileg távolságtartó, szakmailag a legmagasabb szintet képviseli.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Honbolygó Ferenc egy olyan szakember, aki a legmagasabb szintű tudást képviseli. A diákok percepciója szerint nála a siker titka nem a lelkesedés, hanem a hibátlan, algoritmusszerű tudásreprodukció.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Az interakciók légköre „laboratóriumi tisztaságú”. Ez a közeg kiváló azoknak, akik érzelemmentes, magas szintű szakmai képzést keresnek.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Szakirodalmi listája módszertanilag bravúros, de szemléletmódjában exkluzív. A citációs variabilitás hiánya a társdiszciplínák felé egyfajta „szakmai vágányon tartást” eredményez a hallgatóknál. Ez a gyakorlat biztosítja a legmagasabb szintű technikai tudást, de egyben el is zárja a hallgatókat a pszichológia holisztikusabb vagy kritikai megközelítéseitől.

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai egy kiváló technikai képzettségű, módszertanilag szigorú és nemzetközileg elismert kutatót mutatnak. Tudományos munkássága azonban mentes minden társadalmi vagy politikai reflexiótól; hivatkozásaiban a „steril” tudományt képviseli. Ez a technokrata kiválóság teszi őt az MTA és az egyetemi szféra egyik tartóoszlopává, de egyben el is szigeteli őt azoktól a hallgatóktól vagy olvasóktól, akik a pszichológiában a társadalmi válaszokat vagy az emberi mélységet keresik.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.