OKTATÓI
PROFIL

Dr. Heinerné Prof. Dr. Barzó Tímea

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Heinerné Barzó Tímea a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Intézeti Tanszékvezető egyetemi tanára, emellett 2022. július 1-től a Közép-európai Akadémia (CEA) főigazgatói feladatait is ellátja.
​Tanulmányait a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1991-ben szerzett jogász diplomát „summa cum laude” minősítéssel. Tudományos pályafutását alátámasztja, hogy PhD fokozatát is a Miskolci Egyetemen szerezte 2003-ban „summa cum laude” eredménnyel, majd 2019-ben sikeresen habilitált. Ezen felül egészségügyi szakjogász képzettséget is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2014-ben. 1991 óta folyamatosan a Miskolci Egyetemen oktat, ahol egyetemi docensi, majd tanszékvezető egyetemi tanári pozíciókat töltött be.
​Főbb oktatási és kutatási területei középpontjában a Polgári Jog áll, különös hangsúlyt fektetve az Egészségügyi Jogi kérdésekre, a Személyiségi Jogi vonatkozásokra, valamint a Családjogra és a humán reprodukciós technológiák jogi szabályozására. Oktatói munkája mellett több mint húszéves ügyvédi gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara tagjaként. Fontos vezetői szerepet vállal a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának témavezetőjeként, valamint a „Polgári jogi rekodifikáció, nemzetközi és jogági harmonizáció” című program vezetőjeként is.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Nyilvános online jelenléte a polgári jog, ezen belül kiemelten a családjog és az öröklési jog, valamint az orvosi jog és a bioetika kérdéskörei köré összpontosul.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Barzó Tímea előadásmódja a klasszikus, tekintélyelvű akadémizmus mintapéldája, ahol az oktató „szaktekintélyi” pozíciója megkérdőjelezhetetlen. Bár stílusa dinamikus, a feszített tempójú, tömény adatátvitel inkább szolgálja a tételes jogi dogmák sulykolását, mint a kritikai elemzést.
​Ez a fajta merev jogpozitivizmus és a családjogi keretekhez való ragaszkodás burkoltan egyfajta konzervatív rendpártiságot sugall: az előadások légkörében a jog nem változó társadalmi produktumként, hanem megfellebbezhetetlen, statikus igazságként jelenik meg.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A hallgatói visszajelzések alapján Dr. Barzó Tímea oktatási tevékenységét a szakmai tárgyilagosság jellemzi. Bár szakterületei – különösen a családjog és a bioetika – szorosan érintkeznek társadalmi és világnézeti kérdésekkel, a hallgatók percepciója szerint az előadások fókusza következetesen a hatályos jogszabályok (Ptk.), a bírói gyakorlat és a jogdogmatikai összefüggések átadásán marad.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

„Az órák igazi pörgős, klasszikus előadások, ahol iszonyat tempóban darálja a tananyagot, így nem nagyon marad idő megállni vagy kérdezgetni” – mesélik a hallgatók. Sokan hozzáteszik, hogy „jegyzetelni szinte lehetetlen”, mert annyira sűrű és tömény a szakmai tartalom, emiatt pedig kevesebb tér nyílik a közös beszélgetésre vagy vitára az előadások alatt.

Értékelés: 2

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

A kötelező olvasmányok gerincét a hallgatók visszajelzései és a tanmenetek alapján a tételes jogi tankönyvek és az általa szerkesztett vagy társszerzőként jegyzett egyetemi jegyzetek (pl. Családjogi alapismeretek) alkotják. Ezek a művek elsősorban a hatályos Ptk. (Polgári Törvénykönyv) dogmatikai magyarázatára épülnek, így tudományos szempontból objektív alapvetésnek minősülnek.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Barzó Tímea publikációi és hivatkozásai egy koherens, nemzeti-konzervatív értékrendű jogászi profilt rajzolnak fel. Munkássága szakmailag megkérdőjelezhetetlen a családjog és a bioetika területén, ugyanakkor hivatkozási hálója ideológiailag markáns irányvonalat követ: a hagyományos családmodell, a keresztény etikai alapvetések és a közép-európai jogi identitás pilléreire épül.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.