OKTATÓI
PROFIL

Dr. habil. Lukács János

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Lukács János a Budapesti Corvinus Egyetem elismert oktatója, jelenlegi besorolása szerint egyetemi tanár és egyben Intézetvezető is a Számviteli és Jogi Intézet Számvitel Tanszékén.

Egyetemi karrierje hosszú időre nyúlik vissza a Corvinus (korábban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) falai közé, hiszen már 1983-ban diplomázott közgazdász-tanárként, majd az intézményben töltött asszisztensi és docensi évek után, 2017-től egyetemi tanárként folytatja munkáját. Szakterülete egyértelműen a számvitel és a könyvvizsgálat, ezen belül is többek között a pénzügyi számvitel elmélete és módszertana, a pénzügyi kimutatások elemzése, valamint a könyvvizsgálat elmélete és gyakorlata. 

Szakmai elismertségét jól mutatja, hogy jelentős tisztségeket töltött be a hazai szakmai szervezetekben: volt többek között a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke is, és tevékenyen részt vesz a hazai számviteli standardok fejlesztésében is, tagja az Országos Számviteli Bizottságnak. Emellett komoly figyelmet fordít az oktatás megújítására, az ő nevéhez fűződik, hogy Magyarországon először mesterszinten, a számvitel mesterszakon elindulhatott a duális képzés a legnagyobb magyar könyvvizsgáló cégekkel együttműködve, ezzel hidat építve az akadémiai tudás és a gyakorlat közé.

Munkásságát több díjjal is elismerték, köztük a 2015. évi Kármán Tódor-díjjal és 2004-ben az Év oktatója címmel a Corvinuson.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Az oktató közösségimédia-profiljai (Facebook, Instagram) nem nyilvánosak.

Értékelés: 1 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Lukács János, mint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara korábbi elnöke, kiemelt szakmai minőségében szólalt meg a vizsgált médiamegjelenések során. 

Az interjúk és előadások fókuszában elsősorban számviteli, adózási, könyvvizsgálati és pénzügyi ellenőrzési témák álltak. A „brókerbotrányról” szóló videóban az oktató szakmai szempontból bírálta a jogszabályok arányosságát és jogállamisági vonatkozásait, de mindvégig pártpolitikai állásfoglalástól mentesen fejtette ki véleményét.

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Dr. Lukács János előadása egyértelműen a szakmai, tudományos tartalomra összpontosított. Az „Ellenőrzés és Könyvvizsgálat” című órán a téma az eredménykimutatás részletes taglalása és elemzése volt, ami a számviteli ismeretek szerves részét képezi. 

A téma jellege és az előadás menete alapján semmilyen utalás, megjegyzés vagy állásfoglalás nem hangzott el, amely politikai részrehajlásra utalna. Az előadás mindvégig objektív, szakmai és apolitikus maradt. 

Értékelés: 1 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az előadást a téma jellegéhez képest magas hallgatói létszám mellett tartották meg. Az oktató, a tananyag szárazságát ellensúlyozva, igyekezett gyakorlati példákkal színesíteni az órát. Bár a hallgatók részéről alacsony volt az interaktívitás mértéke, néhány kérdés elhangzott, a légkör pedig oldott és kötetlen volt.

Értékelés: 1 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákokat megkérdezve a tanár úr megítélése túlnyomórészt pozitív irányba mutat, a negatív hangok elenyészőek. 

„Jól adja elő a bonyolult dolgokat is, a gyakorlati példái sokat segítenek megérteni a száraz anyagot. A tárgy hasznos és a tudás, amit átad, a valós életben is jól jön. Néha kicsit szigorúbb a stílusa. Segítőkész, következetes a számonkérésben.”

Értékelés: 2 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Lukács János számos egyetemi tankönyv és jegyzet szerzője, amelyek központi irodalomnak számítanak a Corvinuson oktatott tárgyaihoz (úgymint Pénzügyi számvitel, Ellenőrzés és Könyvvizsgálat alapjai, IFRS és Számviteli esettanulmányok). 

A szerző által jegyzett kötelező és ajánlott irodalmak kizárólag szakmai jellegűek, a számviteli, ellenőrzési és pénzügyi ismeretekre fókuszálnak.

Értékelés: 1 pont

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Lukács János tudományos és szakmai munkássága mentes a politikai elfogultságtól, és kizárólag a számvitel, adózás, controlling és vállalati pénzügyek szigorúan szakmai, jogi és gazdasági kérdéseire összpontosít. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarában betöltött korábbi vezető szerepe és az egyetemi oktatói pályája során végig a jogszabályok értelmezésére, a módszertani pontosságra és a gazdasági folyamatok objektív elemzésére helyezte a hangsúlyt.

Értékelés: 1 pont

    ● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
    Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

    Pontozási módszertan
    Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
    1 – egyáltalán nem,
    5 – aktívan politizál

    Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
    1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
    5 – politikailag elfogult megjelenés.

    ● Előadásmód vizsgálata
    Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

    Pontozási módszertan
    Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
    Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
    1 egyáltalán nem,
    3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
    5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

    Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

    ● Hallgatói percepciók az elfogultságról
    Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

    Pontozási módszertan
    Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

    Az alábbi szempontot értékeljük:
    A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

    1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
    3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
    5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

    Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

    ● Hallgatói interakciók légköre
    Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

    Pontozási módszertan
    Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
    Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
    1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
    3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
    5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

    ● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
    A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

    Pontozási módszertan
    Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
    1 – több szempont megjelenik,
    5 – elfogult.

    Saját hivatkozások vizsgálata.
    1 – több szempont megjelenik,
    5 – elfogult.