OKTATÓI
PROFIL

Dr. Gálik Zoltán

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Gálik Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézet / Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékén dolgozik egyetemi docensként. 

Tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, ahol Nemzetközi Kapcsolatok szakon szerzett egyetemi végzettséget (1995–1998). Tudományos fokozatát, a PhD címet a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte 2007-ben (az MTA nyilvántartása szerint 2008-ban). 

Fő kutatási területei közé tartozik az Európai Integráció fejlődése, különös tekintettel a Közös Kül- és Biztonságpolitikára (KKBP), valamint Nagy-Britannia a nemzetközi rendszerben és az angolszász országok kül- és biztonságpolitikája. 

Az egyetemen többek között Biztonságpolitika, Európa politikák, Szakmai kommunikáció és Európai integráció témájú kurzusokat oktat. Szakmai tudását és nézeteit gyakran megosztja a nagyközönséggel, és tagja számos tudományos és szakmai szervezetnek.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 2 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

A nyilvános Facebook-profilját elemezve kijelenthető, hogy az oldala határozottan szakmai és nagy mértékben aktuálpolitikával foglalkozó, de a bejegyzések hangvétele és témaválasztása alapján az objektivitásra törekvő szakértői elemzés dominál. 

Aktuálpolitikai fókusz 

A bejegyzések szinte kivétel nélkül a nemzetközi és a nagypolitika aktuális, nagy horderejű témáira koncentrálnak. 

* Orosz-ukrán háború: Kiemelt figyelmet kap 

* Biztonságpolitika és NATO: Részletes elemzések jelennek meg 

* Brexit és Brit Politika: Boris Johnson bukása 

* Kereskedelmi háborúk és gazdaság: Trump vámháborújának európai gazdaságra gyakorolt hatásai 

Értékelés: 2 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Gálik Zoltán nemzetközikapcsolatok-szakértő a videókban az európai és magyar külpolitika eseményeit elemzi. A Szabad Európa interjú (Orbán útjairól) egy kritikus és szkeptikus megközelítést alkalmazott a kormány diplomáciai lépéseivel szemben, megkérdőjelezve azok hatékonyságát és európai kontextusát. A Hit Rádió elemzése (EU-csúcsról) bár szintén szakszerű volt, a kormánypárti médium keretezése miatt enyhén támogatóbb hangsúlyokat kapott, például a migrációs szigorítások és a kormány politikai céljainak magyarázatában. Mindkét beszélgetés értékes szakmai betekintést nyújt, de a médium választásából adódóan a Szabad Európa a kormánnyal szemben kritikusan, a Hit Rádió pedig támogatóan elfogult.

Értékelés: 2 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadás a globális nukleáris arzenált és a fegyveres képességeket vette górcső alá, az oktató szigorúan ragaszkodott a tényekhez, technológiákhoz és nemzetközi szerződésekhez, mellőzve minden aktuálpolitikai felhangot.

Értékelés: 1 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az előadás tudományos szempontból értékes és átfogó, de a túlzott részletesség és a kevésbé gördülékeny előadásmód a diákok aktív bevonásának rovására megy, és a témát nehezen érthetővé teszi a laikusabb hallgatók számára. Az előadás aktuálpolitikai felhangoktól mentesen zajlott.

Értékelés: 2 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákok nyilatkozatai az oktatóval kapcsolatban vegyesek. 

“Túl sokat foglalkozik a ppt-kel, inkább érthetőbben kifejthetné a dolgokat. Nem érzem mindig kellően felkészültnek, pedig az anyag érdekes lenne. Sokáig szöszmötöl a dogákkal.” 

Értékelés: 2 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Gálik Zoltán: Az iráni nukleáris megállapodás nagyhatalmi érdekek metszéspontjában (Tanulmány a Nemzet és Biztonság folyóiratban, 2015/4). 

Gálik Zoltán munkái elsősorban a stratégiai elemzés és a tudományos bemutatás eszközeivel élnek, és az akadémiai normák szerint nem tekinthetők elfogultnak a napi politika értelmében. 

Értékelés: 1 pont

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Gálik Zoltán publikációs listája jól tükrözi, hogy tudományos érdeklődésének középpontjában a nemzetközi kapcsolatok és az európai integráció áll.

A kutatásának legdominánsabb témája az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonya, különös tekintettel a Brexit folyamatára és annak következményeire, amelyről több tanulmányt, monográfiát és friss szakcikket is publikált (pl. Befejezetlen BREXIT, A brexit tanulságai a huxit számára). Jelentős figyelmet fordít továbbá az Európai Unió kül-, biztonság- és védelempolitikájára (KKBP/KBVP), gyakran elemezve az EU regionális kapcsolatait, mint például az eurázsiai térséggel vagy Ukrajnával fenntartott viszonyt.  

A publikációi alapvetően tárgyilagosak és tudományos jellegűek. 

Értékelés: 1 pont

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.