OKTATÓI
PROFIL

Dr. Csekő Katalin

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Csekő Katalin a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) Külkereskedelmi Karának dékánja és a Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék egyetemi docense. Jogi szakokleveles közgazdász végzettséggel rendelkezik. 

Szakterülete a külkereskedelmi szerződések, az Incoterms, a bankgarancia és az akkreditív, mely területeken több mint 20 évnyi tapasztalattal rendelkezik. Szakértői munkájában kiemelten foglalkozik a nemzetközi szerződések teljesíthetőségével és finanszírozhatóságával. 2017 óta vezeti a BGE Külkereskedelmi Karát dékánként. Emellett trénerként vállalati programokban és a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdasági attaséinak képzésében is részt vesz, ezzel is erősítve a gyakorlati tapasztalat átadását. 

Az egyetemen számos kurzust oktat, amelyek a nemzetközi kereskedelem jogi és pénzügyi vonatkozásait fedik le, mind magyar, mind angol nyelven. Ilyen tárgyak többek között a külkereskedelem és szabályozás, a nemzetközi kereskedelem joga és gyakorlata, valamint a fizetések, kockázatkezelés és finanszírozás témakörébe tartozó kurzusok. Kutatási területei az ún. „export vagy trade compliance” összefüggései, a digitalizáció nemzetközi kereskedelmi jogra gyakorolt hatása, valamint az Incoterms modellszerződéseinek tudományos vizsgálata.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Nem található nyilvános Facebook- vagy Instagram-profilja, amelyen politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket osztana meg az oktató. Ezzel a skála legalacsonyabb, azaz a politikai semlegességet jelző pontszámát érdemelte ki.

Értékelés: 1 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Az oktatót kiegyensúlyozott (jelen esetben semleges) megjelenés jellemzi. A médiamegjelenések középpontjában a regionális oktatásfejlesztés, a képzések és a szakmai lehetőségek álltak. A neten is eléhető interjúban szakmailag és politikailag semleges.

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadások során politikai részrehajlás nem volt tapasztalható. Dr. Csekő Katalin „International Trade Practices” (Nemzetközi Kereskedelmi Gyakorlatok) című előadása a nemzetközi üzleti tranzakciók jogi és gyakorlati szempontjait dolgozza fel.

Értékelés: 1 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A diákok nagyon kis létszámban jelentek meg az óran, az oktató végig próbált érdekfeszítő előadást tartani, a diákok néha kérdeztek, de alapvetően nem voltak túl aktívak az órán, politikai utalásokat nem tett az oktató. A légkört szabad volt.

Értékelés: 1 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákok nyilatkozatai inkább pozitívak voltak mintsem negatívak. Igazából csak a vizsgázást nehezményezték, és ha lehet inkább rámennek a megajánlott jegyre.

Értékelés: 2 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Csekő Katalin által a „Nemzetközi Kereskedelmi Gyakorlatok” és hasonló tárgyakhoz javasolt kötelező (Dr. Csekő Katalin: INternational COmmercial TERMS) és ajánlott irodalom elsősorban a saját kiadású szakkönyveire és a nemzetközi kereskedelmi kamara (ICC) hivatalos kiadványaira épül. 

Értékelés: 1 pont

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Csekő Katalin tudományos munkássága mentes a politikai elfogultságtól, és kizárólag a szakmai, jogi és gazdasági kérdésekre összpontosít.

Értékelés: 1 pont

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.