OKTATÓI
PROFIL

Csigás Zoltán

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Csigás Zoltán pszichológus, szervezetfejlesztési tanácsadó és executive coach, a hazai és nemzetközi coaching élet egyik meghatározó alakja. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerezte pszichológia szakon, majd szaktudását számos nemzetközi képzésen és minősítési folyamatban mélyítette el. Pályafutása során kiemelt szerepet töltött be az European Mentoring and Coaching Council (EMCC) magyarországi és európai szervezetében, ahol alelnökként és kutatási vezetőként is tevékenykedett. Szakmai fókuszában a bizonyítékokon alapuló (evidence-based) coaching, a vezetői hatékonyság mérése és a szervezeti kultúra átalakítása áll.

Az oktatásban elsősorban posztgraduális képzéseken és szakirányú továbbképzéseken találkozhatnak vele a hallgatók, többek között a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE).

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 4 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 3 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 3 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1,5 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Csigás Zoltán közösségi médiás felületein pártos aktivistaként lép fel, aki szakmai tudását politikai célok szolgálatába állítja. Bár állampolgári joga a véleménynyilvánítás, szakemberként kritizálható az érzelemvezérelt, egyoldalú és gyakran kirekesztő stílusa miatt, amely ellentmond az általa tanított modellek alapértékeinek.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiamegjelenéseit és nyilatkozatait vizsgálva egy olyan szakember képe rajzolódik ki, aki elsősorban szervezetfejlesztési, vezetési és pszichológiai szakértőként van jelen a nyilvánosságban, ám nyilatkozataiban a szakmaiság mögött gyakran megjelenik egy markáns, társadalomkritikai élű politikai állásfoglalás.

Értékelés: 3

2. Előadásmód vizsgálata

Csigás Zoltán egy karizmatikus, gyakorlatias és véleményvezér-típusú oktató. Az órái élvezetesek és hasznosak, de a hallgatónak számolnia kell azzal, hogy egy markáns, politikailag is elkötelezett értelmiségi szűrőjén keresztül kapja az információkat.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hallgatói percepciója egy energikus, piaci szemléletű és politikailag markáns oktatóé. A hallgatók többsége imádja a stílusát és a gyakorlatiasságát, de a közéleti aktivitása miatt egyfajta „szűrő” alakul ki: aki rezonál a politikai nézeteivel, az mentoraként tekint rá, aki viszont nem, az távolságtartóbban kezeli a szakmai üzeneteit is.

Értékelés: 3

4. Hallgatói interakciók légköre

Óráin a légkör „vibráló és modern”, de egyben „ideológiailag színezett”. Aki szereti a pörgést, a tréneri visszajelzéseket és azonosul az oktató világlátásával, annak ez a legideálisabb fejlődési közeg. Aki viszont a klasszikus, értéksemleges egyetemi távolságtartást keresi, az néha úgy érezheti, hogy az interakciók során túl sok a személyes és politikai hatás.

Értékelés: 3

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Csigás Zoltán szakirodalmi bázisa és hivatkozási hálója élesen tükrözi a piaci tanácsadó és az akadémiai kutató kettősségét. A források variabilitása a nemzetközi üzleti pszichológia és a szervezetfejlesztés legfrissebb trendjeit is behozza a magyar egyetemi közegbe.

Kötelező olvasmányok

-Taibi Kahler: The Process Therapy Model
-Doug Strycharczyk – Peter Clough: Mentális állóképesség a gyakorlatban

Ajánlott olvasmányok

-Alvin Toffler: Hatalomváltás
-Carol Dweck: Mindset

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációs listája és hivatkozási hálója egy modern, hibrid szakember képét mutatja, aki sikeresen egyesíti a pszichológiai kutatást az üzleti tanácsadással.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.