OKTATÓI
PROFIL

Dr. Christán László 

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Christián László dandártábornok a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatási rektorhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanár és a Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője.
​Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte, ahol jogász (2002) diplomát szerzett. A PhD fokozatot 2011-ben szerezte meg a PPKE Doktori Iskolájában (Alternatív rendészet című disszertációjával). A habilitációt 2019-ben szerezte meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
​Az egyetemen széles körben oktat jogi és rendészeti témájú kurzusokat, különösen a büntetőjog, kriminológia, kriminalisztika és rendészet területein. Oktatott tárgyai közé tartozik többek között a „Büntetőjogi alapismeretek”, a „Kriminológia”, a „Kriminalisztikai taktika”, valamint a „Rendészeti igazgatás” és a „Közbiztonsági stratégia” című speciális kurzusok.
​Kutatói és oktatói tevékenysége mellett jelentős gyakorlati rendvédelmi múlttal rendelkezik, 1998-tól 2013-ig a Vám- és Pénzügyőrség, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal különböző vezetői beosztásaiban szolgált (legmagasabb rendfokozata pénzügyőr őrnagy volt). Egyetemi oktatói pályáját a Rendőrtiszti Főiskolán (később NKE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kezdte.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Christián László nyilatkozataiban a lojalitás és a tudományos objektivitás egyszerre van jelen. Míg a szélesebb nyilvánosság előtt a hivatalos rendészeti irányvonalat képviseli (ami egy dandártábornoktól elvárható), addig szakértői minőségében képes a rendészeti politika hiányosságaira is rávilágítani – bár ezt mindig szigorúan a tudományosság keretein belül teszi.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Christián László előadásmódját a rendészeti hierarchiából fakadó lojalitás és egyfajta óvatos, önmérlegelő kritika kettőssége jellemzi. Bár tábornokként a rendszer része, előadásaiban nem hallgatja el a rendészeti politika bizonyos hiányosságait sem, de ezeket szigorúan szakmai keretek között, a „rendszer jobbításának” szándékával veti fel. Ez az árnyalt önreflexió lehetővé teszi, hogy a hallgatók előtt ne csak egy idealizált képet fessen, hanem rámutasson a gyakorlati végrehajtás buktatóira és a stratégiai tervezés esetleges következetlenségeire is.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A hallgatói percepció szerint egy karizmatikus, következetes és szakmailag megkérdőjelezhetetlen oktató. A rangja és pozíciója miatt tartanak tőle, ez a tartás nem félelemből, hanem a szakmai elismerésből fakad. Olyan tanárnak látják, aki magasra teszi a lécet, de segít is azt átugrani.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

A hallgatói interakciók légköre intellektuálisan pezsgő, de szigorúan moderált. A diákok biztonságban érzik magukat a véleménynyilvánításban, amíg az a szakmai javítás szándékával történik, így az órák egyszerre szolgálják a tudásátadást és a leendő rendészeti vezetők jellemformálását.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Olvasmányai és hivatkozásai bár nemzetközileg sokszínűek és modernek, a szelektív kritika jellemzi őket. Szívesen emel be nyugati példákat a rendszer hatékonyságának javítására, de a hazai rendészeti politika mélyebb, kényelmetlen kérdéseit és a centralizáció hibáit csak érintőlegesen, óvatosan veti fel. 

Kötelező olvasmányok 
-Christián László (szerk.): Magánbiztonsági és önkormányzati rendészeti alapismeretek 
– Christián László: Rendészet és Magánbiztonság 

Ajánlott olvasmányok 
– Christián László: A magyar rendészeti modell 
– Christián László – Balla Zoltán: Rendészeti jog

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációira és hivatkozásaira a magas szintű szakmai tudatosság és a nemzetközi alapokon nyugvó elemzőkészség jellemző. Írásaiban a rendőrséget, az önkormányzatokat és a magánbiztonsági szektort egy egységes, egymásra utalt rendszerként mutatja be, ahol a tudományos precizitás mellett helyet kap egyfajta belső, szakértői önmérlegelés is.

Publikációiban a rendszer iránti elkötelezettség nem gátolja meg abban, hogy rámutasson a működési nehézségekre vagy a stratégiai hiányosságokra.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.