OKTATÓI
PROFIL

Dr. Botos Máté László

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Botos Máté László történész, politológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, a Politológia Tanszék korábbi vezetője és a Kar egykori dékánja. Diplomáit az ELTE-n és a franciaországi École des Hautes Études en Sciences Sociales-en szerezte. PhD-fokozatát 2002-ben, habilitációját 2024-ben szerezte meg. Kutatási területei rendkívül szerteágazóak: a 19–20. századi magyar és egyetemes történelem, a kereszténydemokrácia eszmetörténete, a francia politikai gondolkodás, valamint a demográfiai folyamatok és a politika összefüggései.
Az egyetemen a hallgatók generációit oktatja olyan kurzusokon keresztül, mint a „Politikai eszmetörténet”, a „Nemzetközi kapcsolatok története”, valamint a „Franciaország politikai rendszere”. Oktatói munkáját a mély forrásismeret, a nemzetközi kitekintés és a komplex társadalmi összefüggések elemzése jellemzi. Számos tudományos monográfia szerzője és szerkesztője, munkásságát rangos kitüntetésekkel, köztük a Francia Köztársaság Akadémiai Pálmák rendjével is elismerték.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Botos Máté politikai megnyilvánulásai egyfajta gőggel és „úriemberi keserűséggel” fűszerezettek: gyakran él a történelmi analógia fegyverével, hogy elegáns, de húsbavágó kritikát fogalmazzon meg a jelenlegi politikai kultúra színvonala, a populista leegyszerűsítések és a keresztény értékek hatalmi érdekekből fakadó kiüresítése ellen. Az ő esetében a politikával szembeni élcelődés nem véletlen, hanem egy tudatos, arisztokratikus távolságtartásból eredő kritika a rendszer felett, amely szerinte gyakran feláldozza a hosszú távú civilizációs érdekeket a pillanatnyi politikai haszonért.

Értékelés: 2

2. Előadásmód vizsgálata

Botos Máté oktatása egy kétélű fegyver: aki szereti a szellemi sziporkázást és nem zavarja a politikai élcelődés, az imádja, de aki strukturált tudást és szakmai objektivitást várna, az gyakran időpocsékolásnak és kényelmetlen politikai színháznak éli meg a kurzusait.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Botos Máté hallgatói percepciója a „megosztó tekintély”. A diákok többsége elismeri a tudását, de sokan tartanak a stílusától. Ő az az oktató, aki mellett nem lehet elmenni vélemény nélkül: vagy inspirációt merítenek a széles látóköréből, vagy megsebzi őket a szarkazmusa és a csapongó, átpolitizált előadásmódja.

Értékelés: 3

4. Hallgatói interakciók légköre

A teremben uralkodó hangulatot alapvetően az ő markáns személyisége és a hallgatók aktuális tűrőképessége közötti feszültség határozza meg.
Aki bírja a szarkazmust és a kaotikus zsenialitást, az jól érzi magát, de aki szakmai objektivitást és fegyelmezett tudásátadást várna, az gyakran érzi magát feszélyezve vagy elhanyagolva ebben a csapongó és átpolitizált atmoszférában.

Értékelés: 3

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Olvasmányai és hivatkozásai egy „vágóeszű” eszmetörténészt tükröznek, aki nem elégszik meg a felszínes adatokkal. Ugyanakkor a citációs variabilitása a saját ízlése és világlátása által erősen szűrt: a francia és konzervatív források túlsúlya miatt a hallgatók egy nagyon specifikus, bár rendkívül magas színvonalú szellemi szemüveget kapnak tőle.

Kötelező olvasmányok

-Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia
-Botos Máté: Útkeresés a 19. században

Ajánlott olvasmányok

-Raymond Aron: Tanulmányok a szabadságról
-Bibó István: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Botos Máté publikációi szellemi ínyencségek. Nem a „szakmának” ír, hanem a „művelt embernek”. Hivatkozásai és írásai egyaránt azt az üzenetet hordozzák, hogy a politika nem technológia, hanem kultúra. Aki strukturált, adatvezérelt tudományt keres, az csalódni fog benne, de aki a történelmi összefüggések és a szellemes rendszerkritika iránt fogékony, annak Botos munkássága alapmű.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.