OKTATÓI
PROFIL

 Böcskei Balázs 

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

​Böcskei Balázs politológus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében szerzett politológus alapdiplomát, majd doktori tanulmányait is itt folytatta a Politikatudományi Doktori Iskolában. Korábban (2004–2010 között) a Társadalomelméleti Kollégium tagja volt, valamint 2007–2012 között a Fordulat című társadalomelméleti periodika főszerkesztőjeként tevékenykedett.
​Jelenleg tudományos munkájának fókuszában a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének (korábban MTA TK PTI) Politikai Viselkedés Osztályán végzett kutatói munka áll, ahol tudományos segédmunkatársként dolgozik. Ezzel párhuzamosan az IDEA Intézet elemző- és tanácsadó cég kutatási, illetve stratégiai igazgatójaként is ismert a szakmában.
​Oktatói tevékenységét tekintve, több éven át az ELTE TÁTK Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszék választási tanulmányok szakirányának oktatója volt. Jelenleg (2019. szeptemberétől) főiskolai adjunktusként tanít a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszékén.
​Főbb kutatási és oktatási területei a választói magatartás, a politikai identitás, a politikai kommunikáció és kampánymenedzsment, valamint az úgynevezett Big Data és adatpolitika, illetve a sport és politika szociológiája. Többek között Politológia, Politikaelmélet, Összehasonlító politológia és Kampányszervezés tantárgyakat oktat.
​A politikai elemzői munka mellett széles körben ismert a függőségekkel kapcsolatos tevékenységéről is: magánpraxis keretei között addiktológiai konzultánsként is dolgozik, valamint a Kiszálló, a függőségekkel és önismereti folyamatokkal foglalkozó Partizán-podcast házigazdája.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 4 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Böcskei Balázs Facebook-oldala intenzíven foglalkozik aktuálpolitikával, de ezt nem pártpolitikai aktivistaként, hanem értelmiségi elemzőként teszi. Politikai elfogultsága nehezen azonosítható egyetlen oldal mellett; inkább egyfajta kritikai elemzői távolságtartás jellemzi, amelyben a tudományos adatok és a személyes morális megfontolások dominálnak. Az oldal profilja alapján ő egy olyan hídépítő szerepben tűnik fel, aki egyszerre képes szakmai mélységű elemzésekre és mélyen emberi, társadalmi párbeszéd kezdeményezésére.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Online fellelhető nyilatkozatai és médiaszereplései egy olyan elemző képét rajzolják ki, aki a politikai eseményeket nem érzelmi alapon, hanem szociológiai összefüggésekbe ágyazva, tudományos távolságtartással értékeli.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Böcskei Balázs olyan oktató, aki finom és szakmai köntösbe öltöztetett politikai utalásokat tesz. Nála a „politikai él” nem indulatból, hanem szociológiai adatokból és tudományos definíciókból (pl. populizmus-elméletek) táplálkozik. Ez a mérsékelt egyoldalúság inkább a kritikai gondolkodásra való ösztönzésként jelenik meg az előadóban, mintsem direkt politikai irányításként.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az órák légköre intellektuálisan friss, módszertanilag szigorú, de emberileg közvetlen. Nem „politikai hitvallást” közvetít, hanem egy olyan elemzői szemüveget ad a diákoknak, amellyel magabiztosabban navigálhatnak a modern politika és a digitális tér útvesztőiben.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

„Böcskei Balázs egy modern koponya. Az órái pörgősek, sokat hivatkozik Facebook-bejegyzésekre vagy aktuális online vitákra, szóval látszik, hogy benne él abban, amiről tanít. A légkör nálunk egyáltalán nem tekintélyelvű, inkább olyan, mint egy közös agyalás a társadalom állapotáról. Persze megvannak a saját szakmai preferenciái, és néha érezni, milyen irányba húz a szíve, de sosem érzed azt, hogy lepontozna, ha mást gondolsz – feltéve, ha adatokkal alá tudod támasztani a véleményed.”

Értékelés: 2

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Kurzusai és publikációi egy módszertanilag tudatos, modern elemzői profilt mutatnak. A kötelező olvasmányok nem elavult elméletek, hanem a jelen megértéséhez szükséges eszközök. A citációs variabilitása pedig azt mutatja, hogy képes a politikatudomány különböző ágait és a gyakorlati közvélemény-kutatást egy koherens szakmai hálóba fűzni.

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai egy módszertanilag fegyelmezett, modern szemléletű kutatót tükröznek. Nem csupán leírja a politikát, hanem eszköztárat ad annak digitális és adatvezérelt megértéséhez, miközben hivatkozásaival a tudományos objektivitás és a gyakorlati relevancia közötti egyensúlyt keresi.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.