OKTATÓI
PROFIL

Dr. Andok Mónika

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Andok Mónika habilitált egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének oktatója. Akadémiai pályafutását az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kezdte, ahol 1997-ben szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint kommunikáció szakos diplomát. Doktori fokozatát (PhD) 2006-ben szerezte meg a Pécsi Tudományegyetemen, értekezését a hírek szemiotikai és narratológiai elemzéséből írta. 2018-ban habilitált a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) hadtudományi területen, kutatásában a digitális média és a hálózati kommunikáció biztonságpolitikai aspektusait vizsgálva.
Kutatási területe az utóbbi években a digitális vallás és a vallási kommunikáció irányába bővült, vizsgálva, hogyan alakítja át a technológia a közösségi rítusokat. Számos szakkönyv szerzője, köztük a hiánypótló „Hírek, hírérték, hírstruktúra” és a „Digitális média és mindennapi élet” című köteteknek. Tagja a Magyar Kommunikációtudományi Társaságnak és több nemzetközi kutatócsoportnak.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. Andok Mónika Facebook-oldalának elemzése alapján a politikai részrehajlás nem tapasztalható, profilja szinte kizárólag a szakmai-közéleti kategóriába sorolható.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Andok Mónika a médiában a „higgadt szakértő”. Kerüli a napi pártpolitikai csatározásokat, és szigorúan a szaktudományi keretek között marad.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Andok Mónika a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyik meghatározó, stabil bástyája a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetben. Oktatói karakterét a mély szakmaiság, a rendszerezett tudás és a hallgatók iránti következetes, de támogató attitűd határozza meg.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hallgatói megítélése a Pázmányon egyértelműen a szakmai stabilitás és a magas minőség köré szerveződik. A hallgatók szemében ő az az oktató, aki „megtestesíti a szakot”: nála nemcsak tananyagot kapnak, hanem egyfajta értelmiségi tartást és szigorú módszertani kereteket is.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Óráin és konzultációin a légkör „hűvösen inspiráló”. Nem a baráti hangvétel teremti meg a kapcsolatot, hanem a közös munka és a tudomány iránti elkötelezettség. Célja mindig a pontosabb fogalomalkotás és a mélyebb megértés.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Andok Mónika olvasmánylistái és hivatkozási kultúrája a tudományos igényesség mintapéldái. A hallgatók számára ez azért kihívás, mert rengeteg forrást kell szintetizálniuk, de egyben ez adja meg nekik azt a biztos elméleti alapot, amivel bármilyen új médiatrendet (pl. a metaverzumot vagy az algoritmus-alapú nyilvánosságot) képesek lesznek elemezni.

Kötelező olvasmányok

-Andok Mónika: Digitális média és mindennapi élet
-Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása

Ajánlott olvasmányok

-Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis
-Jan van Dijk: The Network Society

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai a szakmai hitelesség legmagasabb szintjét képviselik. Munkásságának legnagyobb értéke a „zajmentesség”: nem vesz részt a politikai vagy ideológiai alapú sárdobálásban, hivatkozásaiban pedig kizárólag a tudományos relevanciát követi.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.