Az Egyesült Királyságban újabb ideológiai bukfenc ássa mélyebbre az akadémiai szabadság –már így is rendkívül mély– gödrét, ugyanis átalakításra kerül a kutatási területre szánt pénzek allokációját meghatározó minősítési rendszer
A jelenleg hatályos “Research Excellence Framework (REF)” a következő három fő szempont mentén van meghatározva: a kutatási eredmények (60%), a kutatások hatása (25%) és a kutatási környezet (15%). A rendszer azonban módosul 2029-től, ekkortól kötelező jelleggel be kell emelni egy új szempontot, ami „Emberek, kultúra és környezet” néven fut majd, aránya 25%-os lesz, a “kutatási eredmények” terhére szorítanak helyet neki, utóbbi aránya 50%-ra redukálódik. A hangzatos programpont azt jelenti, hogy az évente 2 milliárd fontnyi állami kutatási támogatás összegének szétosztásában kiemelt szerepet szentelnek a “diverzitás, inklúzió egyenlőség” (DEI)” szempontok alkalmazásának az állami támogatást egyetemeken. A DEI az elmúlt években a különböző woke törekvések, az etnikai és genderkvóták szimbólumává vált.
Kritikák és a realitás
Az új, bevezetés előtt álló rendszer legvitatottabb pontja éppen az, hogy az egyetemeknek dokumentáltan, számadatokkal alátámasztva kell igazolniuk az alulreprezentált csoportok karrierlehetőségeit és az egyenlő előremenetelés megvalósulását.
Julius Grower, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a változások „a tudományos kiválóság háttérbe szorulását” eredményezhetik, míg Ian Pace, a Londoni Egyetem professzora attól tart, hogy a kutatási teljesítmény helyett az egyetemek „önkényesen meghatározott diverzitási célokat” próbálnak majd teljesíteni.
A reformot körülölelő politikai és kulturális viták egyre csak dagadnak, egyesek úgy vélik, hogy az Egyesült Királyság a normalitással ellentétes irányba halad akkor, amikor az Egyesült Államokban Donald Trump megválasztása után több nagyvállalat (pl.: Google) is felhagyott a diverzitási célok értelmetlen hajszolásával.
A REF igazgatója, Rebecca Fairbairn nem gondolja azt, hogy az ideológiák vezérelnék a döntést, szerinte az átalakítás célja nem a kutatási minőség csökkentése, hanem a kiválóság szélesebb körű értelmezése. A kritikus hangok viszont épp arra hegyezik ki érvelésüket, hogy a kutatási eredmények és teljesítmény helyett politikai és társadalmi szempontok lesznek az irányadók – a politikai és ideológiai szempontok beférkőznek a tudomány érintetlen, független területére.
Széljegyzet: Az egyetemek két fő bevételi forrásra támaszkodnak finanszírozásuk során. Az egyik a hallgatóktól származó tandíjakból befolyt összeg, míg a másik és a kutatási tevékenységek támogatására szánt állami bevételek. A már korábban is említett körülbelül évi 2 milliárd fontot 2014 óta a REF-en keresztül osztják szét, amely az egyetemek kutatási eredményeinek minőségét (és mennyiségét) méri.
Összegzésként annyi elmondható, hogy szemlátomást az Egyesült Királyságban továbbra is dominál a szélsőséges liberális ideológia annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban az inga éppen visszalendült, kezdetét vette egy normalizálódási folyamat. A vita kimenetelétől függetlenül egy dolog biztos: a kampuszokon zajló kultúrharcok Keit Starmer Nagy Britanniájában nem csillapodnak.