OKTATÓI
PROFIL

Dr. Aczél Balázs PhD

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Aczél Balázs az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára. A pszichológia szakon az ELTE-n végzett, majd 2010-ben szerezte meg Ph.D. fokozatát a neves Cambridge-i Egyetemen, kísérleti pszichológia szakterületen.
​2011 óta oktat az ELTE PPK Pszichológiai Intézetében. Még ugyanebben az évben hozta létre a Metatudomány Kutatócsoportot (korábbi nevén Döntéspszichológiai Kutatócsoportot), amelynek fókuszában a tudományos gondolkodás fejlesztése, a kutatási transzparencia, a nyílt tudomány (Open Science) elveinek érvényesülése, valamint a kritikus gondolkodás áll.
​Az egyetemen többek között a „Kritikus Gondolkodás és Tudomány”, a „Tudományfilozófia” és a kognitív pszichológia köré épülő kurzusokat oktat. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként 2023-ban nevezték ki egyetemi tanárnak, továbbá 2020 és 2023 között a kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettesi pozícióját is betöltötte.
​Dr. Aczél Balázs emellett a tudományos ismeretterjesztés elkötelezett híve: 2016-ban alapította a Ténytár nevű kezdeményezést, mely a tudomány hiteles bemutatására, valamint a pszeudotudományos állítások cáfolatára fókuszál. Tudományos tevékenységét számos díj és elismerés is kísérte, többek között 2018-ban az „ELTE Ígéretes Kutatója” címet, 2024-ben pedig az MTA doktora címet nyerte el.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. Aczél Balázs egy társadalmilag felelős értelmiségi, aki kiáll a szakmai közösségek (mentők, tudomány) mellett, de kerüli a megosztó ideológiai konfliktusokat. Az ő „politikája” a racionalitás és a társadalmi hasznosság.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Médiaprofilja egy higgadt, racionális kutatót mutat, aki küldetésének tekinti a tudomány demokratizálását és az álhírek elleni küzdelmet a kritikai gondolkodás népszerűsítésével. Nyilatkozataiban kerüli a szenzációhajhászást, és mindig az adatok tiszteletére hívja fel a figyelmet.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Aczél Balázs egy olyan oktató, aki: 

Kritikus, de nem agitátor. 

Racionális, de emiatt sokaknak rideg. 

Több szempontú, de a tudományos logikát minden felett állónak tartja. 

Nem a könnyebb utat választja (nem „jófejkedik”), hanem a hallgatókat is kényszeríti a kényelmetlen, de racionális gondolkodásra, ami gyakran politikai-társadalmi önreflexióval is jár.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A hallgatói visszajelzések alapján Aczél Balázs megítélése olyan oktató képét festik le, aki szakmailag kikezdhetetlen, de a számonkérésben is hasonlóan határozott.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Óráin a légkör intellektuálisan stimuláló, de érzelmileg hűvös. Az interakciókat a szigorú logikai elvárások és a szarkasztikus távolságtartás jellemzi, a kutatói ambíciókkal rendelkezők a szakmai hitelessége miatt felnéznek rá.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Aczél Balázs szakirodalmi bázisa intellektuálisan elitista és módszertanilag könyörtelen. A citációs variabilitása a társtudományok felé széles, de a tudományfilozófiai megközelítések terén szűk. Kurzusai a legmodernebb nyugati tudományosságot importálják az ELTE-re, de ez a technokrata fókusz elidegenítheti azokat, akik a pszichológiát nem pusztán statisztikai valószínűségként akarják érteni.

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációs és hivatkozási tevékenysége a kortárs magyar pszichológia egyik legkarakteresebb, nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítménye. Munkássága nem csupán elméleti kutatás, hanem egyfajta tudományetikai misszió is, amely a pszichológia mint tudományág alapjainak megerősítésére irányul.

Ugyanakkor ez a technikai tökéletesség néha elszigeteli őt a szakma érzelemalapú vagy gyakorlatiasabb ágaitól.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.