OKTATÓI
PROFIL

Váry Annamária

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

​Dr. Váry Annamária a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának oktatója, aki jelentős szerepet tölt be a Pszichológiai Intézetben. Olyan tantárgyak felelőse, mint a „Nyelv és tudatelmélet”, a „Szenzoros megismerés és emlékezet”, valamint „A pszichológia alapjai”. Ezek a kurzusok a pszichológia különböző aspektusait fedik le, beleértve a nyelvi és kognitív folyamatokat, az észlelést, a figyelmet, az emlékezetet, valamint a pszichológia történetét és alapfogalmait.​
A Minőségbiztosítási Bizottság 2022/2023-as tanévi beszámolója alapján Dr. Váry Annamária egyetemi adjunktusi kinevezését támogatták , ami elismeri szakmai hozzájárulását és elkötelezettségét az egyetem oktatási és kutatási tevékenységeiben.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. Váry Annamária Facebook-oldalának elemzése alapján a politikai részrehajlás nem tapasztalható, profilja szinte kizárólag a szakmai-közéleti kategóriába sorolható.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

A médiában mint „segítő szakember” jelenik meg, aki a tudományosan megalapozott pszichológiát hozza el a hétköznapi emberek szintjére. Nyilatkozatai kiegyensúlyozottak, mentesek a politikai részrehajlástól, és minden esetben a páciensek, illetve a családok jólétét helyezik a középpontba.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Oktatói karakterét a szakmai tapasztalat és a mély empátia ötvözete határozza meg. Bár elsősorban gyakorló klinikai szakpszichológusként ismert, oktatói szerepében is a hitelesség és a gyakorlatias tudásátadás dominál.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A hallgatók szemében Dr. Váry Annamária egy „hiteles híd” az egyetemi padsorok és a terapeuta fotelja között. Egy olyan oktató képe él bennük, aki:

„Szakmai: Mert a gyakorlatból hoz példákat.

Emberi: Mert átérzi a hallgatók (és a páciensek) nehézségeit.

Korrekt: Mert a tudást értékeli, nem a véleményeket.”

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Dr. Váry óráin az interakciók lassabbak, mélyebbek és sokkal reflektívebbek, mint egy átlagos egyetemi kurzuson. A légkör alkalmas arra, hogy a hallgatók ne csak lexikális tudást szerezzenek, hanem elinduljanak a terapeutává válás érzelmileg is igényes útján.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Kötelező olvasmányai a biztos elméleti alapokat és a gyakorlati alkalmazhatóságot szolgálják. Citációs profilja pedig megerősíti, hogy ő a hazai gyermek- és ifjúságpszichológia egyik leghitelesebb gyakorlati szaktekintélye, akinek gondolatai átívelnek a pszichológia, a pedagógia és a szociális munka határmezsgyéin.
Olvasmányai között alapvetőek a gyermekkori fejlődést és annak elakadásait tárgyaló művek (pl. Mérei Ferenc, Vekerdy Tamás vagy neves nemzetközi szerzők munkái).

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Hivatkozásai és publikációi egy „klinikus-tudós” mintaképét mutatják. Munkássága bizonyítja, hogy a pszichológiában a hivatkozások száma mellett (vagy felett) legalább olyan fontos a hivatkozások gyakorlati hasznossága. Ő a „terep” embere, akinek a gondolatai közvetlenül beépülnek a gyógyításba és a megelőzésbe.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.