OKTATÓI
PROFIL

Heckel Zoltán

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Szakterületei közé tartozik az anatómia, élettan, valamint az egészség- és környezeti nevelés, különös tekintettel az óvodai környezetre. Oktatói tevékenysége mellett aktív szerepet vállal a pedagógusképzés fejlesztésében; 2017-ben szekcióvezetőként közreműködött „A pedagógusképzés múltja, jelene és jövője” című konferencián. 

Az akadémiai pályafutása mellett Heckel Zoltán elkötelezett sportoló és közéleti szereplő. Az Esztergomi Vitézek rögbicsapatának tagjaként mind a 17 magyar bajnoki cím megszerzésében részt vett, és 50 évesen is aktívan játszik. Emellett Esztergom város sportügyi tanácsnokaként tevékenykedik, és a 2019-es önkormányzati választásokon a FIDESZ-KDNP jelöltjeként egyéni választókerületi képviselői mandátumot szerzett. ​

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az egyetemi szférában kutatói minőségben jelenik meg, a politikai térben inkább a „hűséges támogató” és a „helyi patrióta” szerepét ölti magára, aki a közösségi médiát a hivatalos városi üzenetek közvetlen csatornájaként használja. Ez a típusú tevékenység azt sugallja, hogy számára a szakmai és a politikai identitás szorosan összekapcsolódik.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Megszólalásaiban a sportember fegyelmezettsége találkozik a lojális közéleti szereplő óvatosságával. Bár szakmai észrevételei megalapozottak, a nyilvánosság előtt ritkán megy szembe a fősodratú helyi vagy intézményi narratívával, inkább annak hitelesítőjeként lép fel.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadás során elhangzottak alapján politikai elfogultság nem merült fel. Az óráin egy lelkes, szakmailag felkészült és hallgatóbarát tanárként jelenik meg, aki a tudás átadását tekinti elsődleges feladatának, a politikát pedig meghagyja az egyetemi kapukon kívülre.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Heckel Zoltán percepciója függ attól, hogy a hallgató mit preferál: a laza, közvetlen, néha bohém tanári karaktert, vagy a szigorú, kiszámítható és pontos rendszert. Igyekszik minden diákjával megtalálni a közös hangot.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Az órákon és azokon kívül is jellemző rá a tegezéshez közeli, informális stílus. A hallgatók „nagyon jófej” és „segítőkész” oktatóként jellemzik, aki nem fél kilépni a katedra mögül. Az interakciók sokszor kiterjednek az egyetemi közösségi életre is (pl. bálok, hallgatói rendezvények), ahol az oktató aktív és népszerű résztvevő, ami oldja a tanár-diák közötti hierarchikus feszültséget.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Heckel Zoltán szakirodalmi bázisa megbízható és intézményileg jól beágyazott. Olvasmányai a biztos szakmai tudást közvetítik, citációs gyakorlata pedig a hazai sporttudományi fősodorhoz igazodik. A variabilitás bár jelen van a tárgykörök sokszínűsége miatt, mélységében inkább a meglévő keretek megerősítését szolgálja, mintsem a tudományos paradigmák megkérdőjelezését. 

Kötelező olvasmányok 
-Donáth Tibor: Anatómia – Élettan 
-Heckel Zoltán (szerk.): Gimnasztika és atlétika módszertana 

Ajánlott olvasmányok 
-Heckel Zoltán: Az iskolai egészségfejlesztés elmélete és gyakorlata 
-Makszin Imre: A testnevelés elmélete és módszertana

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Munkásságát és publikációit a gyakorlatias megközelítés és a megbízhatóság jellemzi. Írásaiban és hivatkozásaiban a biztos, már bevált szakmai alapokra épít, és láthatóan törekszik arra, hogy kutatási eredményei a mindennapi oktatásban és a helyi közösség életében is hasznosuljanak. Szakmai forrásválasztása fegyelmezett, elsősorban a hazai szakma által elismert művekre támaszkodik, ami stabil tudományos hátteret biztosít a munkáinak.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.