OKTATÓI
PROFIL

Őszi Tamásné Patrícia

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Őszi Tamásné gyógypedagógus, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek oktatása és fejlesztése terén. 1991 óta dolgozik az Autizmus Alapítványnál, 2001 óta az intézmény Általános Iskolájának igazgatója. Pályafutása során részt vett az autizmus-specifikus tantervek és oktatási irányelvek kidolgozásában, számos nemzetközi és hazai projektben, kutatásban és szakértői munkában vállalt aktív szerepet. Fontosabb szakmai feladatai közé tartozott többek között a HANDS Projekt koordinálása, az FSZK programjaiban való részvétel, valamint az Országos Autizmus Stratégia kidolgozásában való közreműködés. 2012 óta részmunkaidős oktatóként dolgozik az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán, ahol az autizmus spektrum pedagógiája szakirány képzésben vesz részt.

Végzettségei között szerepel a gyógypedagógiai tanár diploma (1989), az Autizmussal élő gyermekek fejlesztésére specializálódott angliai képzés (University of Birmingham, 1996), pedagógus szakvizsga (2005), valamint az autizmus spektrum pedagógiája szakirányú mesterdiploma (2014). Pályafutása során igyekezett folyamatosan képezni magát, többek között olyan nemzetközileg elismert képzéseken vett részt, mint a Theo Peeters által vezetett trénerképzés vagy a belga Opleidingscentrum Autisme kurzusai. Számos hazai és nemzetközi szakmai közösségben aktív tag, többek között az Autizmus Szakmai Egyesület elnöke, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnökségi tagja, valamint az AOSZ Esőember című folyóiratának szerkesztőbizottsági tagja.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 2 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

A nyilvános közösségi médiafelületek alapján Őszi Tamásné Patrícia egyetemen kívüli tevékenysége elsősorban szakmai és érdekvédelmi jellegű, nem pedig pártpolitikai. Tevékenysége középpontjában az autizmussal élő személyek integrációja, oktatása és társadalmi elfogadása áll.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Őszi Tamásné Patrícia közéleti szerepvállalása mentes a pártpolitikai megnyilvánulásoktól, tevékenysége kizárólag az autizmussal élő személyek szakmai alapú érdekvédelmére és társadalmi befogadására összpontosít. Rendszeres médiamegjelenéseiben és nyilatkozataiban az oktatási rendszer inkluzívabbá tételét és a gyakorlati módszertani segítségnyújtást szorgalmazza.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Előadásmódját a szakmai elhivatottság és a gyakorlatias tudásátadás jellemzi, azonban az óráin megjelenő határozott értékrend megosztja a hallgatóságot. Az oktató erős világnézeti és szakpolitikai meggyőződéssel rendelkezik, ami átszövi a tananyag átadását is.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hallgatói megítélése azétt nem éri el a tökéletes szintet, mert oktatási stílusa elválaszthatatlan a személyes és szakmai meggyőződésétől. Szakmailag kikezdhetetlen, de politikai-szakpolitikai kérdésekben vallott nézetei miatt a hallgatóság egy része számára megosztó marad.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

Óráin a légkör alapvetően pozitív és hallgatóközpontú, de az interakciókat átszövi az oktató szakmai-ideológiai elkötelezettsége. Ez a kettősség – a kedvesség és a markáns véleményformálás – határozza meg a hallgatói percepciókat.

Értékelés: 2

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Őszi Tamásné Patrícia irodalomjegyzéke és hivatkozási kultúrája a szakmai precizitást és az emberközpontú szemléletet tükrözi. Olvasmányai és forrásai nem száraz elméletek, hanem a gyógypedagógiai munka során közvetlenül hasznosítható, tudományosan megalapozott útmutatók. 

Kötelező olvasmányok 
-Őszi Tamásné – Katona Nóra: Útmutató autista tanulók integrált neveléséhez. 
-Havasi Ágnes – Őszi Tamásné (szerk.): Mobillal a suliban? 

Ajánlott olvasmány 
-Őszi Tamásné – Dr. Simó Judit – Vígh Katalin: Autizmus – belépés a felnőttkorba.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációs tevékenysége és hivatkozási kultúrája a hazai gyógypedagógia egyik legstabilabb szakmai pillére. Munkássága nem csupán elméleti öncélúság, hanem a tudomány és a gyakorlati segítőmunka szoros szövetsége, amelyet a szakma és a hallgatók egyaránt magasra értékelnek.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.