OKTATÓI
PROFIL

 Fleck Zoltán

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Fleck Zoltán magyar jogász és szociológus, aki 1990-ben jogi, majd 1994-ben szociológusi diplomát szerzett az ELTE-n. Tudományos pályafutása során PhD-fokozatot nyert, majd 2001-ben egyetemi docenssé, 2011-ben pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. Hosszú évek óta vezeti az ELTE Jogszociológiai Tanszékét, és aktívan részt vesz a jogász doktori iskola munkájában. Kutatási területei közé tartoznak a jogalkalmazás intézményei, a jogászi hivatás, a társadalmi normák működése, a bírói jogérvényesítés, valamint a jogállam társadalmi működése és a jogi kultúra szociológiai vizsgálata.

Fleck a hazai jogszociológia meghatározó alakja, több önálló monográfia szerzője, szerkesztője, valamint a Kontroll című jogszociológiai folyóirat alapítója. Kiemelkedő munkái között szerepelnek a „Szociológia jogászoknak”, a „Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban” és a „Változások és változatlanságok” című kötetek. A tudományos elemzés mellett rendszeresen publikál közéleti fórumokon is, például az Élet és Irodalom vagy a Mozgó Világ hasábjain, és tanulmányával – „A maffiaállam joga” – hozzájárult a Magyar polip című, a NER kritikáját megfogalmazó kötethez is.

A politikai közéletben is markánsan megszólal, jogászi véleményformálóként többek között 2021-ben csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint az ellenzéknek a 2022-es választások után akár egyszerű többséggel is meg kellene semmisítenie az Alaptörvényt. Ezzel állást foglalt egy feszítő alkotmányjogi kérdésben, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb közjogi vitáját jelentette. Tudományos és közéleti szerepvállalása gyakran váltott ki vitát, különösen, amikor a bíróságok és a jogállam működésének kritikáját fogalmazta meg.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 3 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 3 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 3 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 3 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Fleck Zoltán Facebook-oldala egy erőteljesen átpolitizált véleményvezéri platform. Az oldal tartalma alapján Fleck nem független megfigyelőként, hanem a politikai ellenzék egyik meghatározó ideológusaként és szakértőjeként pozicionálja magát. Bejegyzései a jelenlegi politikai berendezkedés teljes hiteltelenítésére és egy radikális alkotmányos váltás szükségességének sulykolására irányulnak.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Fleck Zoltán online elérhető nyilatkozatai és nyilvános szereplései alapján egy olyan értelmiségi képét mutatják, aki a jogszociológiai szaktudását a jelenlegi politikai berendezkedés alapjait érintő, radikális bírálat szolgálatába állítja. Nyilatkozatai túllépnek az elméleti kereteken, és közvetlen politikai cselekvésre vagy rendszerszintű váltásra ösztönöznek.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Előadásai során a szakmai objektivitást gyakran felváltja a nyílt politikai állásfoglalás, amivel a hallgatókat nem csupán jogászokká, hanem a jelenlegi rendszerrel szemben kritikus értelmiségiekké is formálni kívánja.

Értékelés: 3

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Fleck Zoltán óráinak légköre intellektuálisan feszült és erőteljesen átpolitizált. A katedra nála egyfajta „jogállami őrhely”, ahol a hallgatók egy határozott, rendszerkritikus világképbe kapnak beavatást. Ez a környezet egyszerre kínál szakmai tudást és egyfajta politikai-morális útmutatást, ami azonban kevés teret enged a semleges vagy kormányoldali megközelítéseknek.

Értékelés: 3

4. Hallgatói interakciók légköre

„Nem vitatom, hogy jó előadó, de szerintem túlzásba viszi a napi politikát. Sokszor éreztem úgy az előadásokon, hogy nem a jogszociológiáról van szó, hanem a kormány kritizálásáról. Én azért jövök egyetemre, hogy objektív tudást kapjak, nem pedig azért, hogy egy oktató aktuálpolitikai véleményét hallgassam. Szerintem nem indokolt ennyire nyíltan behozni a pártpolitikát a tanterembe.”

Értékelés: 3

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Az olvasmánylisták összeállítása során az oktató hangsúlyosan a saját, illetve a szűkebb szakmai köréhez tartozó szerzők munkáira támaszkodik, ami korlátozza a hallgatók számára elérhető nézőpontok sokszínűségét.

Fleck Zoltán kurzusai és publikációi egy ideológiailag zárt rendszert alkotnak. A kötelező olvasmányok és a hivatkozási háló nem a tudományos sokszínűséget szolgálják, hanem egyfajta „szakértői aktivizmust” legitimálnak, amelyben a jogszociológia csak eszköz a jelenlegi politikai rendszer totális elutasításához.

Értékelés: 3

Saját hivatkozások vizsgálata

Fleck Zoltán publikációi és hivatkozásai egy magas szinten képzett, de mélyen elkötelezett kutatót tükröznek. Írásai szakmailag igényesek, de céljuk nem a tárgyilagos igazságkeresés, hanem a jelenlegi politikai berendezkedés delegitimálása.

Értékelés: 3

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.