OKTATÓI
PROFIL

Dr. Polyák Gábor

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Polyák Gábor (szül. 1977, Siklós) magyar jogász és kommunikációs szakember, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi docense. Több hazai és nemzetközi kutatásban vett részt, gyakran vezetői szerepben.

Szakmai életútja

Jogász és bölcsész diplomáit a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Ezt követően a Bécsi Egyetemen LL.M. mesterfokozatot szerzett informatikai jog témában. Doktori fokozatát szintén a Pécsi Tudományegyetemen védte meg, majd itt habilitált is. 2008–2009 között az ORTT elnökeként tevékenykedő Majtényi László tanácsadójaként dolgozott. 2010-ben az ORTT elnöki pozíciójára is jelölték. Korábban a PTE Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékét vezette, valamint 2016-ig a PTE Állam- és Jogtudományi Karának Informatikai és Kommunikációs Jogi Tanszékén is oktatott. 2014 és 2016 között a münsteri Westfälische Wilhelms-Universität kutatójaként dolgozott a média- és információs joggal foglalkozó intézetben.

Az Infokommunikáció és Jog című szaklap alapító főszerkesztője volt 2015-ig, azóta szerkesztőként dolgozik benne. Emellett a Fundamentum emberi jogi folyóirat szerkesztőbizottságának is tagja. 2011 és 2021 között a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékén oktatott részmunkaidőben.

2021 januárjától az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense.

2024 novemberében nyilvánosan ellenezte, hogy Orbán Balázs, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, PhD-vizsgát tehessen az ELTE-n. Az egyetem később elhatárolódott a nyilatkozattól. 2020-ban elnyerte a Voltaire-díjat a tolerancia, a népek közötti megértés és a különbözőségek tiszteletben tartása terén végzett munkájáért, amelyet a potsdami egyetem ítélt oda.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 5 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 4 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 4 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 3,5 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Polyák Gábor közösségi oldala egyértelműen politikai véleményvezéri platformként működik. Bár kiindulópontja gyakran jogi természetű, a végkövetkeztetései minden esetben a jelenlegi politikai berendezkedés éles kritikájába torkollanak, rögzítve az oldalt a politikai ellenzéki térfél meghatározó értelmiségi bázisán.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Online nyilatkozatai egy erőteljesen átpolitizált szakértői habitust mutatnak. Megszólalásai nem a tudományos semlegességre törekednek, hanem a jogi tudást fegyverként használják a politikai küzdelemben. Nyilatkozatai alapján egyértelműen a kormánykritikus oldal meghatározó értelmiségi hangja, aki a szakmai érveket direkt politikai mozgósításra és a jelenlegi hatalmi berendezkedés hiteltelenítésére használja fel.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Az oktató előadását végighallgatva egy nyíltan politizáló tanár képe rajzolódott ki. Az előadásai során nem törekszik a tudományos semlegességre; helyette saját politikai világképét próbálja érvényesíteni, miközben a szakmai anyagot aktuálpolitikai példákkal és személyes bírálatokkal szövi át. Ez a fajta oktatási stílus a hallgatók számára azt az üzenetet közvetíti, hogy az egyetemi kurzus elsődleges célja nem az objektív tudás elsajátítása, hanem egy meghatározott politikai irányvonal elfogadása.

Értékelés: 5

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Polyák Gábor óráinak légköre átpolitizált és irányított. A tanterem nem a pártatlan tudomány szigete, hanem egy olyan helyszín, ahol az oktató nyíltan képviseli politikai nézeteit, és elvárja, hogy a hallgatók is ezen a szemüvegen keresztül nézzék a világot. Ez a légkör inkább egy véleményformáló körhöz hasonlít, mintsem egy klasszikus egyetemi szemináriumhoz.

Értékelés: 4

4. Hallgatói interakciók légköre

„Nálunk az órák elég interaktívak, sokat beszélgetünk a mai politikai helyzetről. Folyamatosan előkerülnek az aktuális nevek, legutóbb például Magyar Péter volt a téma. Viszont az zavaró, hogy van egy nagyon határozott saját gondolatmenete a tanárnak, és láthatóan azt próbálja átadni, sőt ránk erőltetni, hogy mi is pont úgy gondolkodjunk el a dolgokon, ahogy ő.”

Értékelés: 4

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Polyák Gábor kurzusai forráskezelési szempontból egyoldalúak és zártak. A kötelező olvasmányok és az alacsony citációs variabilitás együttesen azt eredményezik, hogy a hallgatók nem széles körű szakmai tudást sajátítanak el, hanem egy meghatározott politikai-ideológiai keretrendszert tanulnak meg használni.

Értékelés: 4

Saját hivatkozások vizsgálata

Polyák Gábor publikációs tevékenysége és hivatkozási rendszere szorosan illeszkedik az oktatói munkájában is megfigyelhető erőteljes politikai elkötelezettséghez. Tudományos munkássága a nyilvános források alapján inkább tekinthető egyfajta politikai-szakértői aktivizmusnak, mintsem semleges akadémiai kutatásnak.

Értékelés: 3

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.