OKTATÓI
PROFIL

Dr. Papp-Horváth Viktória

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Papp-Horváth Viktória a Budapesti Corvinus Egyetem Projektmenedzsment Tanszékének egyetemi adjunktusa/assistant professor (aktuális besorolás: tanársegéd). Végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte (2004-2009), ahol közgazdász-tanár diplomát kapott. Ezt követően szerzett Doctor of Philosophy (PhD) tudományos fokozatot is.
Jelenlegi munkahelyén, a Stratégia és Projektvezetés Tanszéken (később Projektmenedzsment Tanszék) tanársegédként kezdett 2014-ben. 2016-tól a Corvinus MBA Center irodavezetőjeként is dolgozik. Korábbi szakmai tapasztalatai között szerepel a KPMG Hungáriánál könyvvizsgáló asszisztens pozíció (2009-2010), valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen belüli Pályázati Irodában (TÁMOP projekt) pénzügyi referensi, majd a Fejlesztési Rektorhelyettesi Irodában asszisztensi feladatkör (2010-2016).
Fontosabb, általa oktatott tárgyak és témakörök: Egyedi projektek vezetése és Projektmenedzsment. Tudományterülete a Gazdálkodás- és szervezéstudományok. Jelenlegi kutatási témája a Tudásmenedzsment a projektekben (2013-tól).

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. Papp-Horváth Viktória Online jelenléte (Facebbok) kizárólag szakmai, akadémiai és oktatói tevékenységére korlátozódik. Nyilvános Instagram profil nem található.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

A nyilvánosan elérhető források alapján politikai nézetei vagy pártpolitikai elkötelezettsége nem beazonosítható. Digitális lábnyoma visszafogott: a videómegosztókon és egyéb közösségi felületeken sem érhetőek el tőle előadások, nyilatkozatok vagy egyéb közéleti szereplések.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Az oktató felkészültsége megkérdőjelezhetetlen: a projektteljesítés folyamatait olyan mélységben és részletességgel mutatja be, ami ritka az egyetemi katedrán. Külön kiemelendő a professzionális távolságtartása; az órákon szigorúan a szakmai alapvetésekre fókuszál, teljesen mellőzve a politikai kiszólásokat vagy a szubjektív véleményformálást.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Papp-Horváth Viktória hallgatói megítélése alapvetően pozitív. A diákok egy profi, gyakorlatias és jóindulatú oktatót látnak benne, aki azonban néha túlterhelt, ami elérhetőségi problémákhoz vezethet. Az óráit azok élvezik leginkább, akik szeretik a projektalapú munkát és a valódi üzleti kihívásokat.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Papp-Horváth Viktória esetében a hallgatói interakciók légköre leginkább a „szakmai mentorálás” és a „szigorú, de igazságos partnerség” tengelyén mozog. Mivel szakterülete a projektmenedzsment és a stratégiai vezetés, az óráin uralkodó hangulat is sokszor egy professzionális irodai vagy tanácsadói környezetre emlékeztet.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Szakirodalmi válogatása és hivatkozásai egy naprakész, módszertanilag precíz oktatót mutatnak. A hallgatók számára ez azért előnyös, mert nemcsak „régi könyvekből” tanulnak, hanem megismerik a legújabb nemzetközi kutatási trendeket és szakmai standardokat is. Olvasmánylistái segítik a rendszerszemléletű gondolkodást, ahol a technikai tudás mellé az emberi kompetenciák és a tudásmenedzsment is beépül.

Kötelező olvasmányok

-Görög Mihály: Projektvezetés
-IPMA (International Project Management Association) Kompetencia-standardok (ICB4)

Ajánlott olvasmányok

-Papp-Horváth Viktória: A projektmenedzsment kompetencia és a projektsiker összefüggései
-Nonaka, I. – Takeuchi, H.: The Knowledge-Creating Company

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációi és hivatkozásai egy precíz, „nyugatias” típusú kutatót tükröznek. Írásai mentesek a felesleges sallangoktól és a szubjektív politizálástól. Aki szereti a logikusan levezetett, adatokkal alátámasztott és nemzetközi standardokhoz igazodó vezetéstudományt, annak az ő munkássága aranybánya. Stílusa a szakértői tekintélyre épít, ahol a hivatkozások nemcsak kötelező elemek, hanem a tudományos érvrendszer szerves pillérei.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.