OKTATÓI
PROFIL

Szilvási Simon

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Szilvási Simon biztonságpolitikai szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanársegédje és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) oktatója. Akadémiai pályafutását a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) és a Budapesti Corvinus Egyetemen alapozta meg, ahol jelenleg is a Hadtudományi Doktori Iskola hallgatója. Kutatási területe a modern kor egyik legizgalmasabb geopolitikai kérdésköre: az Északi-sarkvidék nagyhatalmi versengése, valamint az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikája. Széles körű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, oktatási és kutatási mobilitási programok keretében megfordult Észtországban, Finnországban, Izlandon és Norvégiában is.
Az egyetemi katedrán mind magyar, mind angol nyelven tart kurzusokat, amelyek a hallgatók körében népszerűek aktualitásuk és gyakorlatias megközelítésük miatt. Legfontosabb tantárgyai közé tartozik a „Biztonságpolitika”, a „Nemzetközi terrorizmus”, valamint a „Kül- és biztonságpolitika”. Oktatói munkája mellett aktív szereplője a tudományos ismeretterjesztésnek is: rendszeres előadója a Rubicon-esteknek és különböző biztonságpolitikai konferenciáknak, ahol a klímaváltozás és a globális biztonság összefüggéseit elemzi.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Szilvási Simon nyilvános Facebook-profilja elsősorban szakmai és szabadidős érdeklődési köröket mutat be, közvetlen pártpolitikai tevékenység vagy politikai aktivizmus nem található az oldalán.

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Szilvási Simon nem politizál a szó klasszikus értelmében. Ő a „csendes szakértő” típusa, aki a háttérben zajló hadtudományi folyamatokat elemzi. Megjelenései mentesek a provokációtól vagy a pártos elköteleződéstől; célja láthatóan a szakmai elismertség, nem pedig a politikai karrier.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Előadásmódja olyan, mint egy precíziós műszer: pontos, hűvös, technológia-orientált és rendkívül hatékony. Aki szereti a logikát és a vizuális szemléltetést, annak ez a stílus ideális, aki viszont az érzelmi alapú, anekdotázó előadókat keresi, az Szilvásinál túl nagy fegyelmet és szárazságot tapasztalhat.

Értékelés: 1

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Szilvási Simon hallgatói megítélése stabil és pozitív. A diákok egy modern, felkészült és rendkívül korrekt oktatóként látják, aki ugyan néha kicsit száraz és távolságtartó a technikai fókusz miatt, de cserébe érthető, vizuális és emberséges. Ő a Pázmányon a „nyugalom szigete” a kiszámíthatatlanabb nagyágyúk között.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Óráin az interakciók légköre szellemileg friss, módszertanilag modern és emberileg korrekt. Mivel tanársegédként generációsan közel áll a hallgatókhoz, az interakciók mentesek a merev, tekintélyelvű gátaktól, ugyanakkor megőrzik a hadtudományi és biztonságpolitikai témák által megkövetelt komolyságot.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Olvasmányai és hivatkozásai egy „újgenerációs szakértőt” mutatnak be. Nem a könyvtárak mélyén porosodó elméletek érdeklik, hanem a működő rendszerek és a valós fenyegetések. A hallgatók számára ez azért hasznos, mert tőle „piacképes”, a modern biztonsági szektorban azonnal használható tudást kapnak.

Kötelező olvasmányok

-Hadtudományi Szemle (aktuális számai): Szilvási gyakran ír ebbe a folyóiratba, és elvárja a hallgatóktól, hogy a legfrissebb hazai hadtudományi kutatásokat ismerjék.
-Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája (Kormányhatározat)

Ajánlott olvasmányok

-Carl von Clausewitz: A háborúról
-Kaiser Ferenc (szerk.): A hadtudomány alapjai

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Szilvási Simon publikációi és hivatkozásai egy rendkívül megbízható, modern szakértőt tükröznek, aki kiválóan navigál a hadtudomány technikai útvesztőiben. Munkássága a „szakmai precizitás iskolapéldája”, még ha néha hiányzik is belőle a tudományos vakmerőség vagy a politikai szembeszegülés.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.