OKTATÓI
PROFIL

Dr. Stumpf Péter Bence

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Stumpf Péter Bence a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi adjunktusa, politológus. Akadémiai pályafutása során több diplomát is szerzett: 2010-ben politológia alapszakon (BA), 2016-ban gazdálkodás és menedzsment szakon (BA), majd 2018-ban nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakon (MA) végzett. Tudományos fokozatát (PhD) 2024-ben szerezte meg, értekezésének címe „A politikai verseny vizsgálata”. Közel egy évtizede oktat a Szegedi Tudományegyetemen, kutatási területei közé tartozik a választási rendszerek elemzése, a politikai kampányok hatása és a digitális politikai kommunikáció.

Az egyetemen számos kurzust jegyez a Politológiai Tanszék keretében, úgymint a „Magyar Politikai Rendszer”, a „Parlamenti választások Magyarországon”, valamint a „Választási eredmények elemzése”. Oktatói munkája mellett aktív szerepet vállal a politikai közéletben is: 2025-ben a Tisza Párt képviselőjelöltjeként indult.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 5 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 5 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 4 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 3 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 4 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Dr. Stumpf Péter Bence közösségi média oldalai a párt központi üzeneteinek visszhangkamráivá váltak. Hiányzik belőlük az az önálló, szuverén gondolkodói karakter, amit egy doktori címmel rendelkező értelmiségitől elvárna a választó.

Értékelés: 5

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Politikai fellépése és közösségi médiás jelenléte – különösen egyetemi adjunktusi és kutatói hátterével összevetve – több komoly szakmai és etikai kérdést vet fel. Bár a szakértelem hirdetése a védjegye, a gyakorlatban ez a szerepvállalás gyakran feszültséget szül a tudományos integritás és a pártpolitikai lojalitás között.

Értékelés: 5

2. Előadásmód vizsgálata

Stumpf Péter nem csupán egy „modern oktató”, hanem egy kockázatos szerepösszemosás képviselője. A hallgatók számára ő egy „izgalmas” tanár, viszont ő nem a politikai valóságot tanítja, hanem a saját politikai akaratát próbálja tudományosan legitimálni.

Értékelés: 5

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Hallgatói percepciója a modernség és a manipuláció határmezsgyéjén egyensúlyoz. Míg az egyik oldal számára ő a jövő inspiráló, trendi oktatója, a kritikusabb oldal szerint ő egy olyan trójai faló az egyetemen, aki a katedrát politikai ugródeszkának, a hallgatókat pedig statisztériának használja.

Értékelés: 4

4. Hallgatói interakciók légköre

Stumpf Péter esetében a hallgatói interakciók légköre távolról sem nevezhető unalmasnak vagy hagyományosnak. Míg a felszínen egy rendkívül modern, barátságos és interaktív közeg látszik, a mélyben – éppen a politikai szerepvállalása miatt – feszült és ellentmondásos dinamikák mozognak.

Értékelés: 3

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Szakirodalmi bázisának és hivatkozási hálójának elemzése rávilágít arra a feszültségre, amely a matematikai pontosságú választási elemzés és a politikai elköteleződés között feszül. Míg módszertanilag a legmodernebb nemzetközi iskolákat követi, a forrásválogatása és a citációs variabilitása egy tudatosan szűkített, kritikai narratívát szolgál ki.

Kötelező olvasmányok

-Stumpf Péter Bence: A politikai verseny szerkezete és dinamikája
-Kenneth Benoit: Electoral Systems

Ajánlott olvasmányok

-Jan-Werner Müller: Mi a populizmus?
-Zeynep Tufekci: Twitter and Tear Gas

Értékelés: 4

Saját hivatkozások vizsgálata

Publikációs tevékenysége és hivatkozási kultúrája a politikai technokrácia iskolapéldája. Munkássága egyfajta „kettős ügynöki” létet tükröz: miközben a tudományos közösség felé a módszertani precizitást mutatja, a politikai térben ugyanezeket az eredményeket a mozgósítás eszközeivé teszi.

Értékelés: 4

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.