A Trump-kormányzat idén a felsőoktatási világ legnagyobb pereinek középpontjába került. Ennek egyszerű oka van: az adminisztráció intézkedései és politikái – ha teljes mértékben megvalósulnának – alapjaiban alakítanák át az ágazatot. Donald Trump elnök beiktatása után azonnal megkezdődött a szövetségi kormány eszközeinek alkalmazása annak érdekében, hogy átalakítsák azt a felsőoktatási rendszert, amelyet Trump a hallgatókat cserbenhagyónak és reménytelenül baloldalinak nevezett.
Számos lépést azonnal jogi kihívások követtek. A kutatási források megvonásától a sokszínűségi programok elleni fellépésekig a bíróságok kulcsszerepet játszanak abban, hogy végső soron milyen formát öltenek Trump politikái. Az új év elején jelentős a bizonytalanság, mivel több ügy még folyamatban van. A Higher Ed Dive összeállítása szerint öt olyan per rajzolja át leginkább a felsőoktatási térképet, amelyek közvetlenül az elnökhöz és kormányzatához köthetők.
1. A Harvard visszavág a Trump-kormányzatnak
Trump hivatalba lépése óta több tucat egyetem ellen indult vizsgálat politikai változtatások kikényszerítése, illetve pénzügyi követelések érdekében. A Harvarddal szembeni fellépés azonban még ezekhez képest is különösen éles volt. Áprilisban a kormány 2,2 milliárd dollárnyi kutatási támogatást fagyasztott be, miután az intézmény nem fogadta el az adminisztráció követeléseit a zsidó hallgatók védelmével kapcsolatban.
A Harvard pert indított, majd újabb keresetet nyújtott be, amikor a kormány megvonta az egyetemtől a külföldi hallgatók felvételének jogát – ezt a döntést gyorsan sikerült bíróságon blokkolni. Az adminisztráció a szabadalmi bevételeket és az akkreditációt is kilátásba helyezte nyomásgyakorlásként. Szeptemberben Allison Burroughs szövetségi bíró az egyetem javára döntött, kimondva, hogy a kormány megsértette a szólásszabadsághoz fűződő jogokat és nem követte a megfelelő eljárásokat. Decemberben azonban az adminisztráció fellebbezett, és a Fehér Ház szóvivője továbbra is azt állította, hogy a Harvard hagyta „elszabadulni” a zaklatást, és „teljes felelősségre vonják” az intézményt.
2. Kutatóegyetemek harca az „indirekt költségek” plafonja ellen
Februárban a Nemzeti Egészségügyi Intézet bejelentette, hogy legfeljebb 15 százalékban téríti meg a kutatási rezsiköltségeket. Ez súlyos bevételkiesést jelentett volna, mivel több egyetem 50 százalék feletti arányban állapodott meg korábban a kormánnyal. Az intézkedés ellen több mint húsz állam főügyészei és nagy felsőoktatási szervezetek indítottak pert.
A bíróságok végül megakadályozták a plafon bevezetését, és más minisztériumok hasonló kísérleteit is blokkolták. Ugyanakkor a bizonytalanság így is költségcsökkentésekhez és elbocsátások kilátásba helyezéséhez vezetett számos egyetemen. A vita rávilágított arra, hogy a kutatásfinanszírozás technikai részletei is rendszerszintű hatással lehetnek az oktatás minőségére.
3. DEI-hez kapcsolódó kutatások tömeges megszüntetése
Februárban az adminisztráció megkezdte a sokszínűséghez, klímaváltozáshoz vagy nemi identitáshoz kapcsolódó kutatási támogatások megszüntetését. A kutatók ezt törvénytelen tisztogatásnak nevezték, amely még életmentő programokat is érinthetett. A Legfelsőbb Bíróság technikai okokra hivatkozva nem rendelte el azonnal a támogatások visszaállítását.
A döntés tovább mélyítette a politikai törésvonalakat a campusokon, és újabb kérdéseket vetett fel az akadémiai autonómia és a politikai prioritások viszonyáról. A DEI-viták így nem csupán ideológiai, hanem finanszírozási kérdéssé is váltak.
4. Hallgatók és oktatók a deportálások ellen
Több per indult a Trump-kormányzat bevándorlási intézkedései miatt, amelyek hallgatókat és politikailag aktív személyeket érintettek. Egy bíró alkotmányos aggályokat fogalmazott meg, és rögzítette, hogy a jogszerűen tartózkodó nem állampolgárokra is kiterjednek az alapvető véleménynyilvánítási jogok.
Az ügyek túlmutatnak az egyéni sorsokon: a kérdés az, hogy az egyetemek mennyiben maradhatnak a szabad véleménycsere terepei egy erősen polarizált politikai környezetben.
5. Texas éjszakai szólásszabadság-tilalma
Texas új törvénye megtiltotta a politikai véleménynyilvánítást az egyetemeken este 10 és reggel 8 között. Egy szövetségi bíró ideiglenesen felfüggesztette a szabályozást, kijelentve: „Az első alkotmánykiegészítésnek nincs lefekvési ideje este tízkor.”
A döntés szimbolikusan is fontos: azt üzeni, hogy az alkotmányos jogok időben nem korlátozhatók adminisztratív eszközökkel. A felsőoktatás így továbbra is az amerikai politikai és jogi viták egyik legfontosabb frontvonala marad.
Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható el:
https://www.highereddive.com/news/5-higher-ed-lawsuits-watch-2026-trump-harvard-indirect-costs-marco-rubio-dei/810546/