A Faktum elemzése a Hírklikken megjelent “Még mindig elmarad a pedagógusok bére az európai átlagtól” című cikkét vizsgálja, amely szerint a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére 2023–2024-ben mintegy egyharmaddal maradt el a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős munkavállalók átlagkeresetétől.
A szerző kiemeli a Hírklikk cikkének egyik kulcsállítását: „a legfrissebb jelentés szerint 2023–2024-re javult ugyan a helyzet, de a magyar általános iskolai tanárok tényleges bére még mindig egyharmaddal alacsonyabb volt a felsőfokú végzettségű, teljes munkaidős munkavállalók átlagos kereseténél, ami nagyjából 34 százalékos lemaradást mutat, szemben az OECD e körben mért 17 százalékos átlagával.” Majd megállapítja, hogy a 2024-es adatokra épülő, 2025-ben publikált OECD-jelentés alapján fenti adat nem olvasható ki a dokumentumból.
„Az OECD által alkalmazott módszertan ennél érdemben kisebb lemaradást jelez, ugyanakkor a különböző bérmutatók eltérései miatt ebben a kategóriában pontos becslés nem adható meg módszertani torzulások nélkül” ‒ olvasható a Faktum elemzésében, ami a továbbiakban kiemeli: a cikkben megszólaltatott szakértői vélemények több ponton eltérnek attól a képtől, amelyet az OECD legfrissebb adatai rajzolnak ki. Mint írják: Gosztonyi Gergely például úgy fogalmaz: „Szeretném azzal kiegészíteni: béremelés csak az előző években volt, amiről most beszélünk, az már csak jó esetben is a szinten tartásra elég.”
E kijelentéssel kapcsolatban az elemző úgy fogalmaz: az értelmezés nem tükrözi pontosan azt, ahogyan az OECD a pedagógus-bérek alakulását gazdasági szempontból leírja. „A 2025-ös jelentés ugyanis a 2015 és 2024 közötti időszakot vizsgálva nem pusztán szinten tartásról, hanem tényleges növekedésről beszél, és Magyarországot ebben az összevetésben az OECD- átlagot meghaladó bérdinamikát mutató országok között sorolja.”
A szerző leszögezi azt is, hogy amíg a Hírklikk több helyen a 2021-es „mélyponthoz” viszonyít, az OECD tudatosan hosszabb idősorokkal dolgozik annak érdekében, hogy a rövid távú kilengések helyett strukturális trendeket tegyen láthatóvá.
„Megállapítható tehát, hogy a Hírklikk cikke az OECD 2025-ös jelentésére hivatkozva olyan következtetéseket von le a pedagógusbérek szintjéről és a pálya presztízséről, amelyeket a nemzetközi adatforrás módszertana és tényleges számai ebben a formában nem támasztanak alá” ‒ sommázza a Faktum elemzése, kiemelve: „az OECD legfrissebb jelentése alapján a Hírklikk által hivatkozott »egyharmados lemaradás« és az ebből levezetett presztízscsökkenés így nem tekinthető megalapozott következtetésnek, hanem inkább egy leegyszerűsített, adatkeverésen alapuló értelmezési keret eredménye.”