OKTATÓI
PROFIL

Dr. Limpár Ildikó Gyöngyi PhD 

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Limpár Ildikó Gyöngyi a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészettudományi Karának Angol-Amerikai Intézetében egyetemi docens. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte, ahol Angol Nyelv és Irodalom, valamint Ókori Nyelvek és Kultúrák (Egyiptológia) szakokon szerzett diplomát, majd 2005-ben irodalomtudományok területén szerezte meg PhD fokozatát.

Oktatói tevékenységében elsősorban a kortárs angol-amerikai irodalomra, a fantasy és science fiction narratívákra, valamint a populáris kultúra jelenségeire fókuszál. Számos kurzus fűződik a nevéhez, melyek központjában a modern elbeszélések és médiumok kritikai elemzése áll.

Kutatási területe rendkívül speciális: elsősorban a fantasy műfajjal, a gyermek- és ifjúsági irodalommal, és ezekben megjelenő kulturális kódokkal foglalkozik. Kiemelt tudományos érdeklődése irányul a szörnyek és a szörnyűséges jelenségének vizsgálatára irodalmi és filmes szövegekben, különös tekintettel a coming-of-age (felnőtté válási) történetekre a fantasztikus médiumokban. Ezen kutatásainak jelentős eredménye a nemzetközileg is elismert The Truths of Monsters: Coming of Age with Fantastic Media című monográfiája (McFarland, 2021), valamint a Rémesen népszerű: Szörnyek a populáris kultúrában című szerkesztett kötet. 

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 2 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 3 pont
4. Légkör-index (2 mutató átlaga): 3 pont 
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1,5 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Limpár Ildikó Gyöngyi nyilvános közösségimédia-aktivitása alapján aktív közéleti érdeklődést mutat. Megosztott tartalmai a külpolitikai és társadalmi igazságossági kérdésekben a kormányzati narratívával szemben kritikus, ellenzéki álláspontot tükröznek.

Értékelés: 3 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Nyilvános online jelenléte a mesekutatás, a mítoszok és a szimbólumok elemzése, illetve az irodalomterápia témakörei köré összpontosul.

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

A brit demográfiai helyzetet alapvetően tényalapúan bemutató előadásban megjelenő szubjektív kommentárok és a migráció kritikus keretezése egyértelműen jobboldali, bevándorláskritikus politikai áthallásokat hordoztak magukban.

Értékelés: 2 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az oktató a tárgyilagos tényközlés és az aktuálpolitikai vélemények ütköztetésével mérsékelt légkört hoz létre, amely a politikai felhangok miatt a szabadvélemény-nyilvánítás sérül.

Értékelés: 3 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

“Tudása megvan, de sokszor unalmasak az előadások. Szigorú. Vizsgán nyilván olyat kérdez amit tuti nem tud az ember.”

Értékelés: 3 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Az oktató által javasolt kötelező és ajánlott irodalom mentes az aktuálpolitikai elfogultságtól, és kizárólag a szakterület professzionális kérdéseire koncentrál. 

Értékelés: 1 pont

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Limpár Ildikó tudományos munkásság (amely Junga, Campbelle és irodalomterápiás szerzőkre épül) azt mutatja, hogy a forrásai és a bemutatott elméletek spektruma szakmailag széles és összetett, egyben kicsit egyoldalú is.

Értékelés: 2 pont

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.