A Trump–Orbán találkozó a felsőoktatás területén is jelentős eredményeket hozott. Hankó Balázs innovációs és felsőoktatási miniszter bejelentése szerint olyan megállapodás született a magyar kormány és az Egyesült Államok vezetése között, amely hosszú évekre garantálja a kutatási, tudományos és felsőoktatási együttműködéseket. Bár ez a mondat egyszerűnek tűnik, valójában évtizedes feszültségek oldódását jelzi.
A partnerség egyik központi pillére a Neumann János Program, amely 144 kutatási hónapot biztosít magyar és amerikai kutatók közös projektjeihez. Ez új dimenziót nyit a tudományos együttműködésben: hosszú távú amerikai kutatóállomások válnak elérhetővé magyar szakembereknek, és ugyanígy magyar egyetemek is fogadnak amerikai kutatókat. A közös programokból publikációk, szabadalmak és ipari innovációk is születhetnek, miközben a korábbi „kivándorlás az érvényesülés ára” korszakát meghaladó hazai lehetőségeket teremtenek.
A megállapodás másik kiemelt eleme a Fulbright-program és a magyar Pannónia-program összekapcsolása. Ennek eredményeként több magyar hallgató juthat be amerikai egyetemekre, több amerikai oktató érkezhet Magyarországra, és nőhet a közös diplomát adó képzések száma. Ez különösen fontos előrelépés egy olyan időszak után, amikor a magyar és amerikai felsőoktatás intézményes távolodása volt jellemző.
A mesterséges intelligencia kutatása ma a világ egyik legmeghatározóbb tudományos és társadalmi kérdése. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Amerikai Katolikus Egyetem közös kutatócsoportja az MI etikáját vizsgálja majd, ami nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem a jövő mesterséges intelligencia–normáinak alakításában való részvétel is.
Az egyik legnagyobb presztízsű elem a Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a magyar kutatási hálózat közötti új partnerség. Ez lehetővé teszi, hogy magyar kutatók a világ egyik legerősebb innovációs központjához kapcsolódjanak, különösen mérnöki, fizikai és informatikai területeken. A MIT szakmai alapon köt együttműködést, így ez a partnerség a magyar kutatás nemzetközi szintű versenyképességét is jelzi.
A megállapodások sikeréhez kapcsolódik az Élvonal program és a Krausz Ferenc, további Nobel-díjasok és Lovász László részvételével létrejött alapítvány is, amelynek célja a külföldön dolgozó magyar kutatók hazahívása. A kormányzat törekvése szerint olyan feltételeket kívánnak biztosítani, amelyek versenyképesek a Harvard, a Stanford vagy a Max Planck Intézet tudományos környezetével. Hankó Balázs ezt úgy foglalta össze: „A magyar tudomány aranycsapatát építjük.”
Ez az új modell szembe megy azzal a régi meggyőződéssel, hogy a tehetséges magyar kutatók végül mindig elhagyják az országot. A cél most az, hogy Magyarország váljon olyan vonzó tudományos központtá, ahol a legkiválóbb kutatók is hosszú távon terveznek.