OKTATÓI
PROFIL

  Dr. Horváth Attila

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán (ÁNIK), a Politikatudományi Tanszéken dolgozik adjunktusként. Tudományos fokozatát (PhD) a politikatudományok területén szerezte, ezenkívül rendelkezik jogász és politológus diplomával is, amelyeket az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett. Oktatói pályafutását 2005-ben kezdte a jogelőd intézményeknél. 

Az egyetemen tartott kurzusai a közpolitika, a választási rendszerek elmélete és a pártrendszerek köré csoportosulnak, ezek egyben fő kutatási területeit is jelentik.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 5 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 3 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 3 pont 
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2,5 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Két videó található, amiben az oktató szerepel: 

Beszélgetés a Kolnai Aurél-díjról: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Facebook oldalán egy videóinterjúban beszél „A verseny változatai – A visegrádi országok pártrendszerei 1990-2020” című könyvéről, amiért a díjat kapta. 

03. Állam– és kormányformák – történeti és nemzetközi modellek. Az előadás tudományos igénnyel rendszerezi az állam- és kormányformák fogalmait, különbséget téve az államforma (pl. köztársaság) és a kormányforma (pl. parlamentáris rendszer) között. Történeti áttekintés után összehasonlítja a modern, nemzetközi rendszerek működési elveit (elnöki, fél-elnöki, parlamentáris). Elemzi, hogy ezek a különböző berendezkedések milyen hatással vannak a politikai stabilitásra és a döntéshozatali mechanizmusokra. 

Az előadás és az interjú politikailag semleges tartalmú. 

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadásai alapján kijelenhető, hogy több politikai szereplőt negatívan állít be. 

Pár példa a megemlített politikai személyekből: 

Orbán Viktor, Magyar Péter, Vona Gábor, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos, Bayer Zsolt 

Értékelés: 5 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

A diákok aktív részvételt mutatnak, és a tanóra légköre nyitottnak érzékelhető. Mindazonáltal felvetődik a kérdés: vajon egy erőteljesen eltérő vélemény kifejezése az oktatóval szemben is fenntartaná-e az óra jelenlegi, szabad hangvételét? 

Értékelés: 3 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákok két végletben nyilatkoztak a oktatóról: van, aki nagyon szereti, míg más ki nem állhatja, ami a politikai nézeteire vezethető vissza.

“Az oktató néha túllövi a hatáskörét, és olyan példákat mutat be, amiket más kontextusban kellene bemutatni. Szellemes, jópofa tanár, néha kicsit elrugaszkodik a témától. A vizsgákra is a két véglet jellemző, valaki szerint sima, van, akit szívat.” 

Értékelés: 3 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Kiemelt publikáció: „Hard Euroscepticism in the Shadow of Fidesz: the Our Homeland Movement in Hungary” 

Ez a tanulmány a Czech Journal of Political Science című folyóiratban jelent meg. 

Tárgya: A Mi Hazánk Mozgalom nevű magyarországi párt Európai Unióval (EU) kapcsolatos, úgynevezett „kemény euroszkepticizmusát” (hard euroscepticism) elemzi, összehasonlítva a Fidesz pozíciójával. 

Kötelező irodalom: 

A verseny változatai – A visegrádi országok pártrendszerei 1990–2020. 

Tárgy: A visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) pártrendszereinek fejlődését vizsgálja a rendszerváltástól 2020-ig terjedő harminc évben. 

A publikációinak és könyvének témáját tekintve nem beszélhetünk teljes elfogulatlanságról. 

Értékelés: 3 pont

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Horváth Attila kutatásainak és publikációinak középpontjában a pártok és pártrendszerek működése, a választási rendszerek és a politikai kommunikáció állnak, különös hangsúlyt fektetve a közép-európai (főleg visegrádi) térségre.

Értékelés: 2 pont

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.