OKTATÓI
PROFIL

Dr. Ö. Kovács József

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Ö. Kovács József történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészettudományi Kar és a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója.

Tanulmányait követően 1983-tól 1993-ig a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban dolgozott, ezalatt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) történelem kiegészítő szakot végzett, ahol egyetemi doktori címet is szerzett. Részleges jogi tanulmányokat folytatott, majd 1994-től 2011-ig a Miskolci Egyetemen oktatott, ahol tanszékvezetői pozíciót is betöltött. 2011-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense, majd egyetemi tanára lett, 2014 óta pedig a PPKE egyetemi tanára.

Tudományos fokozatai között szerepel a történelemtudomány kandidátusa (CSc, 1995), a habilitált doktor (2005) és az MTA doktora (DSc, 2012) cím is. Széles körű nemzetközi kutatói tapasztalattal rendelkezik, ösztöndíjakkal kutatott többek között Bécsben, Göttingenben (Max-Planck-Institut für Geschichte) és Berlinben (Humboldt Egyetem).

Fő kutatási területei az új- és jelenkori társadalomtörténet, kiemelt figyelmet fordítva a vidéki változásokra és a kommunista diktatúra tapasztalattörténetére (különösen magyar-német összehasonlításban). Emellett foglalkozik a hazai és külföldi társadalomtörténeti historiográfiával, módszertannal és a német történelemmel.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 2 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Az online megtalálható előadások és beszélgetések szakmai jellegűek.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadás során elhangzottak alapján politikai elfogultság nem merült fel. A kurzus tematikája okán a tananyag hangsúlyos részét képezte a kommunista diktatúra bemutatása, de ez nem jelentett egyoldalú állásfoglalást.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az előadásainak légköre a PPKE BTK falai között egyfajta „történeti nyomozás”, ahol a professzor nem elégszik meg a nagypolitikai narratívákkal. Végighallgatva pár előadását, egy olyan oktatót látunk, aki a kommunista diktatúrát nem absztrakt fogalomként, hanem a parasztiság és a vidéki társadalom felszámolásának tragédiájaként mutatja be.

Értékelés: 2

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákok pozitívan nyilatkoztak a oktatóról.

“Roppant kedves, empatikus, segítőkész, hatalmas tárgyi tudása van. Korrekt módon kéri vissza az anyagot, abszolút teljesíthető kurzust tartott.”

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Ö. Kovács József által megadott kötelező irodalom listája alapvetően a magyar politikai gondolkodás és történelem szakmai alapvetéseit tartalmazza.

Kötelező olvasmányok

-Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században és Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században

-Szabó Miklós: A politikai kultúra Magyarországon 1896-1986

-Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon

-Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története

Ajánlott olvasmányok

-Paksa Rudolf: A magyar szélsőjobboldal története

-Takáts József: Modern magyar politikai eszmetörténet

-Petrás Éva: A kereszténydemokrácia eszmetörténete Magyarországon a kezdetektől 1949-ig

-Dénes Iván Zoltán: Liberalizmus és nemzettudat

A lista tudományos igényességű, a kritikai szemlélet fejlesztését célzó műveket tartalmaz, de a politikai gondolkodás feltárása miatt elkerülhetetlenül megmutatkoznak a különböző értelmezési keretek és szerzői hangsúlyok, amelyek a szakmai diskurzus részét képezik.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Ö. Kovács József által megosztott hivatkozások, publikációk politikailag nem tekinthetőek elfogultak.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.