OKTATÓI
PROFIL

Dr. Nyirkos Tamás PhD

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Nyirkos Tamás politikai filozófus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Nemzetközi és Politikatudományi Intézetében egyetemi docensként dolgozik, emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végezte, ahol filozófia MA diplomát és morál- és politikai filozófia PhD fokozatot szerzett.

A PPKE-n többek között „A politikai filozófia gyakorlata”, „Bevezetés a politikai filozófiába”, „Klasszikus európai politikai gondolkodás” és „Vallás és politika” című kurzusokat oktatja. Az egyetemi oktatói munkája mellett vendégoktatóként tartott előadásokat a Portugál Katolikus Egyetemen, a Lappföldi Egyetemen és a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen. Kutatóként dolgozott az amerikai Notre Dame Egyetemen és a hollandiai Radboud Egyetemen.

Kutatási területei a keresztény politikai gondolkodás, a politikai teológia, a konzervatív politikai gondolkodás és a demokráciaelmélet, különös tekintettel a többségi zsarnokság kérdéskörére. A témában több jelentős publikációja, köztük a The Tyranny of the Majority: History, Concepts, and Challenges és a Politikai teológiák című könyve is megjelent.

Aktív szerepet vállal a tudományos közösségben is, tagja a Nemzetközi Politikatudományi Társaság (IPSA) vallás és politika kutatási bizottságának.

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 1 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 1 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségi média felületek minősége

Az oktató közösségimédia-profiljai (Facebook, Instagram) nem nyilvánosak. Nyilvános weboldala kizárólag politikai filozófiával foglalkozik, anélkül, hogy pártpolitikai elfogultságot vagy konkrét utalást mutatna.

Értékelés: 1 pont

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Az oktató YouTube-on elérhető tartalmai kizárólag szakmai jellegűek, aktuálpolitikai állásfoglalásoktól mentesek.

POLIP Közéleti Tábor Egyesület: Többször szerepelt a szervezetnél, amely semleges platformként szolgál a közéleti témák fiatalok közötti megvitatására, és nem támogat konkrét politikai oldalt.

Axióma Központ (korábban Axióma Médiaműhely): Rendszeresen megjelent a központ felületein, amely konzervatív és keresztény érdekeket képvisel.

Értékelés: 1 pont

2. Előadásmód vizsgálata

Az előadás politikailag tárgyilagos volt, semmiféle részrehajlás nem volt tapasztalható. Az előadó módszeresen, nagy szaktudással prezentálta a tananyagot, végig fenntartva az elfogulatlan, tudományos megközelítést.

Értékelés: 1 pont

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Az oktató teltházas előadásokat tart, amelyeket humorral és érdekes kiegészítő információkkal tesz élénkké, még a szárazabb tananyagrészek esetében is. A közvetlen hangulatú órák során a hallgatók aktívan részt vesznek a munkában; gyakran kérdeznek, és készségesen bekapcsolódnak a spontán vita- és megbeszélésalapú feldolgozási módszerekbe, ezáltal a kurzusok magas interaktivitással zajlanak.

Értékelés: 1 pont

4. Hallgatói interakciók légköre

A diákok nagyon pozitívan nyilatkoztak a oktatóról.

“Érdekes, okos, segítőkész, nem lehet nem figyelni rá. A legjobb tanár akivel valaha találkoztam. Megköveteli az órán elhangzottakat, de nagyon korrekt és nincs meglepetés a vizsgákon!”

Értékelés: 1 pont

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Nyirkos Tamás által a Világvallások témakörében megadott kötelező és ajánlott olvasmányok szakmai könyvek és gyűjtemények, amelyek célja a katolikus, protestáns és ortodox kereszténység, a judaizmus, az iszlám, a buddhizmus, a hinduizmus és a konfucianizmus forrásainak és alapvető tanításainak ismertetése, különös tekintettel ezek társadalmi-politikai jelentőségére.

Értékelés: 1

Saját hivatkozások vizsgálata

Dr. Nyirkos Tamás által megosztott szakmai hivatkozások politikailag tárgyilagosak, mivel a pártpolitikai elfogultságot mellőzve kizárólag a politikai filozófia és elméleti politikatudomány alapvetéseire koncentrálnak.

Értékelés: 1

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.