OKTATÓI
PROFIL

Dr. habil. Barta Judit

[et_pb_de_mach_acf_slider group_name=”field_694268dca2fd9″ include_featured=”off” enable_lightbox=”off” show_title_and_caption=”on” infinate=”on” dots=”off” center_mode=”on” variable_width=”off” autoplay=”off” same_height_slides=”off” grid_layout=”masonry” _builder_version=”4.27.5″ _module_preset=”default” title_css_text_align=”center” title_css_font_size=”13px” border_radii_image=”on|8px|8px|8px|8px” global_colors_info=”{}”][/et_pb_de_mach_acf_slider]

Dr. Barta Judit a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Civilisztikai Tudományok Intézetében dolgozik, a Kereskedelmi Jogi Tanszék vezetője és egyetemi docense. Tanulmányait a Miskolci Egyetemen végezte, ahol jogi diplomája megszerzését követően tudományos fokozatát (PhD) is megszerezte, 2019-ben pedig sikeresen habilitált (dr. habil.). Széles körű szakmai műveltségét külföldi tanulmányutakkal és nemzetközi kutatásokkal gazdagította. Oktatói tevékenysége mellett a Magyar Jogász Egylet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének elnöke.

Az egyetemen számos civilisztikai és gazdasági jogi kurzust oktat, köztük a „Kereskedelmi jog”, a „Társasági jog”, a „Biztosítási jog” és a „Fogyasztóvédelmi jog” című előadásokat és szemináriumokat. Az oktatás mellett jelentős szakirodalmi munkásságot folytat, több tankönyv és monográfia szerzője, illetve szerkesztője. Korábban és jelenleg is aktív szerepet vállal a jogalkotási folyamatok véleményezésében és a gyakorlati jogalkalmazásban. 

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége (2 mutató átlaga): 1 pont
2. Előadásmód vizsgálata: 2 pont
3. Hallgatói percepciók az elfogultságról: 1 pont
4. Hallgatói interakciók légköre: 1 pont
5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata (2 mutató átlaga): 2 pont

1. Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége

Nyilvános közösségimédia-felületek minősége

Az oktató nincs jelen a főbb közösségimédia-platformokon (Facebook, Instagram).

Értékelés: 1

Nyilvános médiamegjelenés minősége

Dr. Barta Judit médiaprofilja egy hivatása iránt elkötelezett, precíz és sokoldalú jogászt mutat. Nyilatkozataiban a szakmaiság dominál; kerüli a napi politikai csatározásokat, helyette a jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságára és a tudományos alaposságra helyezi a hangsúlyt.

Értékelés: 1

2. Előadásmód vizsgálata

Előadásai lendületesek és gyakorlatiasak, így még a nehéz jogi anyagot is érthetővé teszi. Az órákon nemcsak a száraz paragrafusokat darálja le, hanem ritkán az órai anyaggal kapcsolatosan finom politikai kritikákat is belesző a mondandójába, főleg a gazdasági szabályozások kapcsán. Stílusa határozott, néha szarkasztikus, amivel folyamatosan ébren tartja a hallgatók figyelmét. Bár az elvárásai magasak és a stílusa kemény lehet, az egyik legfelkészültebb és legemlékezetesebb oktatónak tartják.

Értékelés: 2

3. Hallgatói percepciók az elfogultságról

Megítélése a hallgatók körében a mély szakmai tisztelet és a vizsgadrukk keveréke. Zseniális jogásznak tartják, aki hatalmas tudása mellé komoly szigort is párosít, így nála csak a valódi felkészültség ér sikert. A diákok gyakran emlegetik csípős humorát és stílusát, amivel az órákon a hazai gazdasági folyamatokra és azok gyakorlati hatásaira is rendszeresen tesz szakmai észrevételeket. Bár elvárásai miatt sokan tartanak tőle, a legtöbben elismerik, hogy korrekt oktató, aki a jog lényeglátó és alapos használatára neveli a hallgatóit.

Értékelés: 1

4. Hallgatói interakciók légköre

Óráin az interakciók pörgősek és szakmaiak, ahol a hallgatók aktív részesei a közös jogesetelemzéseknek. A légkörre jellemző egyfajta határozott közvetlenség: bár tartja a katedra tekintélyét, partnerként kezeli azokat, akik érdeklődést mutatnak. Személyisége és szarkasztikus humora miatt a párbeszédek néha élcesek, de ez segít ébren tartani a figyelmet és oldani a nehéz tananyagot. Összességében a közös munka nála fegyelmezett, de inspiráló, ahol a hallgatók bátran kérdezhetnek, ha felkészülten érkeznek.

Értékelés: 1

5. Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata

Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata

Dr. Barta Judit kötelező olvasmányai és citációs gyakorlata egy stabil, elméletileg megalapozott, de a gyakorlati változásokra érzékeny kutatói és oktatói habitust mutatnak. A hallgatók egy szigorúan válogatott, minőségi forrásokra épülő tudásanyagot kapnak, míg tudományos munkássága a jogi területek közötti átjárhatóságot (magas variabilitást) példázza. 

Kötelező olvasmányok 
– Barta Judit (szerk.): Kereskedelmi jogi vázlatok I-II. 
– Miskolczi Bodnár Péter – Barta Judit: Kereskedelmi jog 

Ajánlott olvasmányok 
– Barta Judit: A kiegészítő nyugdíjrendszerek jogi szabályozása 
– Barta Judit (szerk.): Fogyasztóvédelem a digitális korban

Értékelés: 2

Saját hivatkozások vizsgálata

A publikációira jellemző egyfajta elméleti zártság, amely a miskolci jogi iskola hagyományaira építve rendkívül stabil, de néha kissé önreflexív marad. A hivatkozásaiban megfigyelhető egyfajta konzervatív szelekció: bár forrásai kikezdhetetlenek, a citációk gyakran ugyanazon szakmai körökön és jól bevált tekintélyeken belül maradnak.

Értékelés: 2

● Az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenysége
Az indikátor az oktató egyetemen kívüli politikai tevékenységét értékeli, két részmutató alapján. Egyrészt vizsgáljuk, hogy az oktató saját, nyilvánosan elérhető közösségi médiafelületein – különösen a Facebookon – milyen gyakorisággal oszt meg politikai jellegű, illetve pártpolitikai tartalmakat. Ebbe beletartozik a profilkép-keretek használata, komment-tevékenység, valamint a megosztott posztok jellege. Másrészt figyelembe vesszük az oktató médiában való nyilvános szerepléseit: azt értékeljük, hogy ezekben milyen mértékben jelenik meg tudományos megalapozottság, illetve politikai elfogultság. A két mutató átlagából képzett pontszám mutatja meg, milyen mértékben kapcsolódik az oktató egyetemen kívüli politikai diskurzushoz.

Pontozási módszertan
Nyilvános személyes Facebook-profilján oszt-e meg politikai jellegű tartalmakat, pártpolitikai üzeneteket (profilkép keret, kommentek vizsgálata)
1 – egyáltalán nem,
5 – aktívan politizál

Nyilvános média megjelenéseinek minősége (mennyire csak az egyik, vagy csak a másik oldal médiumaiban nyilatkozik, nyilatkozatai szakmai vagy poltikai jellegűek)
1 – kiegyensúlyozott megjelenés,
5 – politikailag elfogult megjelenés.

● Előadásmód vizsgálata
Az előadásmód vizsgálatánál az oktató tantermi kommunikációjának politikai töltetét elemezzük az eddig beérkezett hallgatói vélemények alapján. A cél annak feltárása, hogy tesz-e politikai utalásokat előadásai során, illetve ezek mennyire egyoldalúak. Alacsonyabb pontszámot kap az az oktató, aki semleges marad, vagy ha politikai kérdéseket érint, azokat több nézőpontból is bemutatja. Magasabb értéket kap, ha előadásai során többször is kizárólagos, egyoldalú állításokat fogalmaz meg politikai természetű témákban.

Pontozási módszertan
Előadása során mennyire tesz politikai jellegű utalásokat anélkül, hogy azt egyébként kibontaná, vitára bocsátaná. Körültekintően vizsgálja-e meg az adott közpolitikai vagy politikai kérdés több aspektusát. Az alábbi faktort mérjük:
Tesz-e egyoldalú politikai utalásokat előadása során:
1 egyáltalán nem,
3 tesz, de több oldalról megvizsgálja az adott ügyet,
5 többször is egyoldalú utalásokat tesz.

Adott politikai szereplőről tett pozitív vagy negatív megjegyzés automatikusan 5 pontot ér.

● Hallgatói percepciók az elfogultságról
Ez az indikátor azt méri, hogy a hallgatók összességében miként érzékelik az oktató politikai elfogultságát oktatói tevékenysége során. Az értékelés nem egy-egy konkrét tanóra részletes elemzésére épül, hanem több hallgatótól származó visszajelzések összesítésén, amelyek az oktató általános kommunikációs stílusára, megszólalásaira és viszonyulásaira vonatkoznak. A kategória célja annak feltárása, hogy a hallgatói tapasztalatok alapján mennyire jelenik meg az oktató működésében egyoldalú politikai megközelítés, illetve mennyire érzékelhető nyitottság az eltérő nézőpontok iránt. Az indikátor kifejezetten az észlelt elfogultságot méri, nem pedig annak objektív fennállását.

Pontozási módszertan
Az indikátor értéke több hallgatótól származó, az oktatóval kapcsolatos visszajelzések összesítésén alapul. Az értékelés nem konkrét tanórák elemzésére épül, hanem az oktató általános működéséről kialakult hallgatói benyomásokat méri, különös tekintettel a politikai elfogultság érzékelésére.

Az alábbi szempontot értékeljük:
A hallgatók mennyire érzékelnek politikai elfogultságot az oktató működésében?

1 – a hallgatók túlnyomó része semlegesnek érzékeli az oktatót
3 – megosztott percepció; egyes hallgatók elfogultságot érzékelnek, mások nem
5 – a hallgatók többsége egyoldalú politikai megközelítést érzékel

Az indikátor végső pontszáma a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján képzett átlagérték.

● Hallgatói interakciók légköre
Ez az indikátor azt vizsgálja, milyen jellegű interakciók alakulnak ki az oktató és a hallgatók, illetve a hallgatók egymás közötti kommunikációja során az órákon. A kategória fókuszában nem az előadás tartalma vagy politikai állásfoglalások megítélése áll, hanem az, hogy az oktató által vezetett tantermi helyzetben a hallgatók milyen mértékben kapcsolódnak be a beszélgetésbe, mennyire jellemzőek a kérdések, visszajelzések, illetve az eltérő nézőpontok megjelenése. Az értékelés projektalapú óralátogatások tapasztalatain, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzéseken alapul, amelyek átlagolásával alakul ki az indikátor végső értéke.

Pontozási módszertan
Az indikátor értékét projektalapú óralátogatások során szerzett tapasztalatok, valamint kiegészítő hallgatói visszajelzések alapján határozzuk meg. Az értékelés során azt vizsgáljuk, hogy az órán milyen jellegűek az oktató–hallgató, illetve a hallgatók közötti interakciók, mennyire jellemző a kérdezés, a visszajelzés és az eltérő nézőpontok megjelenése.
Milyen jellegűek a hallgatói megszólalások és interakciók az órán?
1 – nyitott, aktív interakciók; a hallgatók rendszeresen kérdeznek, és korrekt visszajelzéseket kapnak
3 – korlátozott, alkalmi megszólalások; az interakció jellemzően egyirányú
5 – alacsony interakciós szint; nincs lehetőség a vélemények ütköztetésére

● Kötelező olvasmányok / Citációs variabilitás vizsgálata
A kötelező és ajánlott olvasmányok, valamint a hivatkozási gyakorlat elemzése az oktatói tartalom sokszínűségét méri. Elsőként áttekintjük a kurzushoz kapcsolódó kötelező és ajánlott irodalmakat, és azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen világnézeti, elméleti vagy politikai sokszínűséget tükröznek. A második mutató az oktató saját tudományos munkáiban alkalmazott hivatkozásokat veszi górcső alá, különös tekintettel arra, hogy a hivatkozott források különböző nézőpontokat képviselnek-e, vagy homogén, egyoldalú szemléletet mutatnak. Az így kapott két mutató átlaga jelzi, mennyire érvényesül a szakmai pluralizmus az oktatói gyakorlatban.

Pontozási módszertan
Kötelező és ajánlott olvasmányok vizsgálata:
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.

Saját hivatkozások vizsgálata.
1 – több szempont megjelenik,
5 – elfogult.